Január óta értékben ugyan csökkent, a nyitott kontraktusok számát tekintve viszont növekedett a nyitott határidős részvényállomány a Budapesti Értéktőzsdén. Az 58 milliárd forintnyi állomány mindössze négymilliárddal kevesebb a januárban mért értéknél, s persze jelentős részét - 42,2 milliárd forintnyit - az OTP-részvénykontraktusok adják. A bankpapírra szerda délután 43 ezer kontraktusnyi határidős pozíció volt nyitva, szemben a januári 38 ezer kontraktussal. Mivel legutóbbi, év eleji elemzésünk készültekor még jó 20 százalékkal magasabban állt a bankpapír árfolyama, ez önmagában rossz előjel a részvény várható áralakulása szempontjából. A technikai elemzés szabályai szerint ugyanis ha az áresés mellett nő egy termékre a nyitott határidős kontraktusok száma, az elvileg azt jelzi, hogy jön új pénz a piacra, de azt shortpozíciók nyitására használják a szereplők, s ez a csökkenő trend folytatódását valószínűsíti.
A Molról hasonló mondható el, 6700 kontraktusról 9000 kontraktusra duzzadt a pozíciók állománya úgy, hogy az árfolyam 10 százalékkal van lejjebb a január elejinél. A Richternél viszont csökkent a nyitott kötésállomány, 3200 kontraktusról 1800 kontraktusnyira, emelkedő részvényárfolyam mellett. De ez is kedvezőtlen jelzés, a hüvelykujjszabály szerint azt mutatja, hogy csökken a shortállomány, s a pénz kifelé tart az adott termékből, nem pedig befelé. Persze ezek a szabályok elsősorban az árupiaci termékekre vonatkoznak, s csak egy tényezőt jelentenek a technikai elemzés szélesebb eszköztárából. Az összes részvényt szemlélve arányaiban változatlanul az econet vezeti a rangsort, a jegyzett tőkéhez viszonyítva itt a legnagyobb az aránya a nyitott határidős állománynak. A társaság tőkéjének 20 százalékára van pozíció, ennek oka azonban elsősorban a határidőn finanszírozott sajátrészvény-állomány lehet.
