Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Benne van a levegőben a további dollárerősödés - nyilatkozta lapunknak Földi Balázs, a Commerzbank treasury üzletágának vezetője, hozzátéve, hogy azért ennek üteme elmaradhat az elmúlt hetekben tapasztaltaktól. Fundamentálisan a dollár erősödését támogatja, hogy a gyengébb euró egyértelműen jót tehet a jelenleg bajban lévő uniós tagországoknak. Ráadásul még az 1,20-as kurzusnál sem beszélhetünk túl erős dollárról, sőt, a legtöbb európai döntéshozó még örülne is annak, ha ennél is lejjebb menne a keresztárfolyam, ez ugyanis kiutat jelenthetne az eurózónának a válságból. Ráadásul egyelőre úgy látszik, hogy az amerikaiakat sem zavarja a jelenlegi árfolyamszint. Esetükben ugyanis inkább az ázsiai, azon belül is a kínai devizapolitika az aggasztóbb és így inkább ezzel vannak elfoglalva. Az elmúlt napokban 1,2120-on új csúcsot felállító euró/dollár devizapár esetében ugyanakkor nem árt egyelőre az óvatosság sem, hiszen a nyugodtabb napokon könnyen erősödhet is az euró. Jól mutatja ezt a csütörtöki nap is, amikor a nap elején úgy tudott drágulni a közös deviza, hogy Irán bejelentette, jelentős mennyiségű eurót vált át dollárra a tartalékából. Az iráni jegybank ugyanis tart a további eurógyengüléstől, ezért három lépésben 45 milliárd eurót akarnak dollárra váltani, az első 15 milliárdos részletet szeptember 22-ig. Az iráni tartalékokon belüli 55 százalékos eurórészarányt 20 százalékosra módosítanák a dollár javára, a tartalékkonverzión kívül az olaj- és gázeladások euróalapú elszámolásról dolláralapúvá váltásával.
Az euró/dollár kurzusban továbbra is a lefelé a meghatározó irány, hiszen az eurózónán belül továbbra sem sikerült megoldani a strukturális gondokat.
Így hat-nyolc hetes távlatban akár 1,15-ig is lejöhet a keresztárfolyam - véli Csajbók Róbert, az ING devizapiaci üzletkötője is. Fontos azonban látni, hogy a kurzus pár hónap alatt abszolvált egy teljes (békés) évnyi elmozdulást, és a momentum már kifulladóban van. Az ECB és az EU intézkedései tűzoltásként sikeresek voltak, ám a lényegi problémák megoldásához idő kell. A gyenge euró önmagában még nem is lenne baj, inkább a volatilitás a fő probléma, az ECB-nek így a legfontosabb az lehet, hogy ne tűnjön sérülékenynek az euró - szögezte le Csajbók.
Az iráni jegybank bejelentése jelzésértékű ugyan, ám mivel az euró/dollár a leglikvidebb devizapár, egy ilyen aránylag kis léptékű és hosszú időtartamú lépéssorozatnak érdemi hatása nem túl jelentős.
Kissé optimistább véleményt fogalmazott meg az euró dollárjegyzésével kapcsolatban Szántó András, az Equilor devizapiaci üzletágának vezetője, aki nem számít arra, hogy tartósan és jelentősen az 1,20-as szint alá megy a kurzus. Véleménye szerint az elmúlt két hétben tapasztalható 1,21-1,2450 közötti sávozás bázisépítésnek is bizonyulhat és az év végéig 1,30-ig is visszakorrigálhat a keresztárfolyam. Fundamentálisan a dél-európai eurózónás tagállamok helyzete akut ugyan, ám míg az övezet gazdaságainak 2 százalékát kitevő görögök nem nagyon erőltetik meg magukat, a spanyolok prudensebb magatartást tanúsítanak. Ráadásul a túlzottan erős dollár az amerikai külkereskedelmi mérleg felborulásához is vezethet. Ezen felül az is fontos tényező, hogy az euró nemcsak a dollárhoz, hanem az amerikai devizához kötött jüanhoz képest is gyengül. Ez viszont az exportpotenciál szempontjából a kínai gazdaság versenyképességének romlásához vezet az európaiakkal szemben. Szántó érdekességképpen megjegyezte, hogy van egy elmélet, amely szerint a dollár hétéves ciklusok szerint mozog. Az elmúlt évtizedet alapul véve az euró/dollár kurzus alja 2001-ben, míg teteje 2008-ban volt, így ha az elmélet stimmel, 2015-re akár paritásig gyengülhet az euró az amerikai devizával szemben.
