A tőkepiacok felbolydulásai, az eső tőzsdeindexek és elbizonytalanodó hazai kötvénypiac ellenére májusban is szépen hozták a pénzt a hazai befektetési alapokba az ügyfelek, az áprilisihoz nagyon hasonló összeget, 64 milliárd forintnyi friss tőke érkezését számoltuk össze a Bamosz adatbázisában szereplő, nyilvános alapok körében. Ha a zárt körű alapok - nyilvánosságra nem hozott - adatai nem tartogatnak nagyobb meglepetést, akkor májusban is újabb rekordot dönt majd a szektorban kezelt összes vagyon értéke. Újdonság, hogy legalább féléves emelkedés után a múlt hónapban a befektetők pénzt vontak ki az euróban dominált itthoni alapokból, ráadásul mindjárt viszonylag jelentős összeget, 14,6 milliárd forintot. (Áprilisban 4,5, márciusban 18,7, februárban 5,5 milliárd forintnyi eurót helyeztek el a nyilvános euróalapokban számításaink szerint.)
Mindez valószínűleg nem független az Európai Unió problémáitól, az euró gyengülésétől például a dollárhoz képest, és talán a forint viszonylagos gyengélkedésétől sem. A jelenség általános, szinte minden bankcsoport pénzpiaci alapjait érintette, így a szereplők reakciója nyilván az eurónak szólt, és nem például részvénypiaci reakcióról van szó.
A nálunk nem annyira elterjedt dollármegtakarítások értéke az alapokban kis mértékben nőni tudott. A befektetők megint rendkívül óvatosak és kockázatkerülők voltak: az általuk befizetett friss tőke nagy része, 37 milliárd forint a likviditási alapokba (bankbetétalapokba) ment, valamivel kisebb, de egyenként szintén valamivel tízmilliárd feletti része az alacsony kockázatú garantált alapokba és a - legalábbis sokak által alacsony rizikójúnak hitt - ingatlanalapokba. A részvényalapok területén majdnem egyensúlyban voltak a bikapiacban és a medvében hívők, mert viszonylag alacsony, egymilliárd forint körüli volt csak a változás, ennyivel lendült a pénzkivonás oldalára a mérleg nyelve. A kötvényalapokból is ment ki a pénz, a rövid kötvényalapokból több mint négymilliárd forint távozott, a hosszúakba viszont egymilliárdot fektettek be.
