Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Annak a korlátozásnak a kikerülésére, hogy a tartós befektetési számlán a törvény szerint csak forintalapú befektetések lehetnek, az alapok világában több kiskapu is létezik. Az egyik, hogy forintban jegyzett magyar alapok külföldi befektetési jegyeket vásárolnak (mint alapok alapjai), ezáltal viszonylag pontosan követve a külföldi instrumentum teljesítményét - ilyen alapok, más okokból, sok éve vannak a piacon. A másik út, hogy külföldi alapokat indítanak forintban, amelyek devizás befektetéseket eszközölnek. Az utóbbi megoldást választotta az ING-csoport, amely mindjárt egy egész luxemburgi alapcsaládot vezet be a hazai piacra, természetesen forintban denominálva.
Az új alapcsalád 11 tagból áll, pár kötvényalapon kívül nagyrészt részvényalapok találhatóak benne. Köztük eléggé nagy számban divatos vagy különlegesebb témák, egzotikus és feltörekvő piaci konstrukciók, például kínai, latin-amerikai, energia-, nyersanyag- vagy technológiai alapok. A forgalmazási helyek ugyanazok, mint az ING egyéb alapjainál, sok bankhálózatnál és brókercégnél kínálják majd a termékeket. A kibocsátást a luxemburgi felügyelet már jóváhagyta, várhatóan június elejétől lesznek kaphatók ténylegesen.
Amint az ING Alapkezelő sajtótájékoztatóján elhangzott, a külföldi bejegyzésű alapok piaca Magyarországon nem transzparens, statisztikai adatokat és egyéb központi információkat nagyon nehéz keríteni, sokszor csak indirekt módon lehet rájuk következtetni egyes számokból. (Például az MNB összesített adataiból kivonva a Bamosz belföldi vonatkozású adatait.)
A hazai alapkezelők érdekvédelmi szervezete, a Bamosz 2010 februárjában készített egy elemzést, ennek alapján úgy tűnik, 2009 harmadik negyedévében az országban a külföldi befektetési jegyek állománya mintegy 1118 milliárd forint lehetett, valamivel kevesebb mint harmada a hazai alapokban levő tőkének. Ennek az összegnek a nagy része, átlagosan mintegy 85 százaléka intézményi befektetőknél van, a magánszemélyek közvetlenül kevésbé aktívak, amikor mégis, elsősorban a privát banki szegmensben.
A külföldi alapok száma kicsivel ezer fölött lehet - a hazaiaké 418 -, ám ha a különböző sorozatokat is figyelembe vesszük (például azonos alapok különböző devizákban denominált vagy különböző típusú befektetőknek kibocsátott verziói), akkor már 2-3 ezerre tehető a számuk. Három évvel ezelőtt, 2007 márciusában még csak 427 regisztrált külföldi konstrukció volt az országban.
A tbsz-számlák megjelenésén kívül várhatóan az UCITS IV. európai uniós direktíva is változásokat hoz a hazai alappiacon. Az ING arra számít, hogy az előírások következtében csökken majd az alapok száma, az azonos vagy hasonló befektetési politikájú konstrukciókat összevonják. A vagyonkezelési tevékenységet várhatóan tovább központosítják majd a nemzetközi pénzügyi csoportok, de a helyi értékesítés, ügyfélkapcsolatok, piacismeret szerepe megmarad, sőt fel is értékelődik.
