A főbb nyugat-európai részvényindexek csökkenéssel zártak csütörtökön, a DAX 0,8, az FTSE-100 0,9, a CAC-40 1,2 százalékot veszített. A gyenge nyitás és a szerdai negatív teljesítmény ellenére a tengerentúli mutatók lapzártánkkor már emelkedést jeleztek, a DJIA, az S&P-500 és a Nasdaq is 0,3 százalékos pluszban járt. A hangulatot elsősorban a görög államcsődről szóló legújabb spekulációk rontották, de a tengerentúli munkaerő-piaci adat sem segített. A befektetők annak ellenére öntötték a részvényeket, hogy az ECB elnöke közölte: nincs esély a görög állam csődjére, az EU szerepvállalása pedig megfelelő megoldás lehet a problémákra. A jegybanki alapkamatról szóló döntést ennek ellenére úgy kommentálták, hogy az a görög válság miatti kényszerű lépés. Az athéni tőzsdemutató több mint három százalékkal esett vissza azt követően, hogy két görög pénzintézet, a National Bank of Greece és az Alpha Bank részvényeire vonatkozó ajánlását vételről eladásra módosította a Naxitis. A görög államkötvények és a német bundok közötti hozamkülönbözet az eurórégió történetében minden eddiginél magasabbra szökött csütörtökön, ami a teljes európai bankszektort visszavetette. A kockázatkerülés az árupiacokon is érvényesült, a réz a közelmúltbeli csúcsfutása után, amikor a 8000 dolláros tonnánkénti jegyzést is átlépte csütörtökön, több mint két százalékkal értékelődött le, magával rántva a bányaipari cégek részvényeit is. Az euró dollárral szembeni leértékelődésével párhuzamosan az olaj jegyzése is csökkent, s ez az energiaipari papírok árfolyamán is meglátszott.
Washingtonban közölték: a munkanélküli-segélyért jelentkezők száma a várakozásokkal ellentétben újra emelkedésnek indult. A friss adat elsősorban a múlt heti márciusi álláspiaci felmérés tükrében kiábrándító.
