Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Feltörekvő piacokra szakosodott amerikai befektetőket próbál most első ízben megkörnyékezni egy új dollárkötvénnyel a görög kormány, miután Európában már lanyhul a kereslet az ország adósságai iránt - idézi az MTI a keddi Financial Timest. A napilap forrásai szerint Georgiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter vezetésével április 20-a után indul a kötvény amerikai bemutató körútja. A súlyos adósság- és költségvetési gondokkal küszködő ország 5-10 milliárd dollárt próbál felhajtani májusban esedékessé váló, tízmilliárd euró körüli adósság- és kamatkötelezettségei finanszírozásához, az ügylet szervezője a Morgan Stanley lehet.
A Financial Times felidézi, hogy az idei első görög kötvényre januárban még több mint 25 milliárd eurós kereslet mutatkozott, a múlt hónap végi kibocsátás ajánlati könyvében azonban alig hatmilliárd eurós igény gyűlt össze. A lapnak nyilatkozó elemzők szerint ésszerű döntés, hogy Görögország feltörekvő piaci alapokat vesz célba, tekintettel arra, hogy kötvényhozamai jóval meghaladják például a mexikói, a brazil vagy a lengyel kötvényekét, és hozzávetőleg azonosak "a Nemzetközi Valutaalap által kisegített Magyarország" kötvényeinek hozamával. A piacon lévő görög kötvények hozama az irányadó tízéves futamidőre 6,5 százalék körül jár, Brazíliáé 4,9, Mexikóé 4,8, Lengyelországé 5,5, Magyarországé 6,6 százalék - írta a Financial Times.
Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő befektetési igazgatója és kötvényportfólió-menedzsere szerint nincs éles határ a feltörekvő és a fejlett országok között, például sok fejlődőben levő ország jobb helyzetben indult neki a válságnak és könnyebben vészelte át azt, mint némelyik fejlett. Az amerikai feltörekvő piaci befektetők azonban eddig is egészen biztosan ismerték Görögországot, így aki akart, eddig is vehetett, vett görög állampapírt. A görögök ezzel tehát nem oldották meg egy csapásra problémáikat, ezek megoldása akár évekig is húzódhat.
Ami a Magyarországgal való összehasonlítást illeti, a befektetők egészen biztosan differenciálnak az egyes országok között, nem igazán az érdekli őket, hogy az egyes országok magukat, esetleg a különböző hitelminősítők őket milyen kategóriákba sorolják. Magyarország meglehetősen jól vészelte át a görög válságot, a magyar vagy például a török állampapírokat rendszeresen túljegyzik az utóbbi időben, és az aukciók után a hozamok rendszerint csökkennek. Eközben a görög papírok esetében inkább aluljegyzés és hozamnövekedés volt megfigyelhető. Ami a görög és magyar, látszólag egyforma állampapírhozamokat illeti, euróbefektetőként szemlélve, mivel a két devizanem nem ugyanaz és a forintkockázatokat fedezni kell, a magyar hozamok határozottan alacsonyabbak a görögnél.
