Nemzetgazdasági szinten is igen számottevő összeggel, több mint nyolcszázmilliárd forinttal nőtt tavaly július elejétől, az akkori mélyponttól idén március végéig a hazai befektetési alapok vagyona. A Bamosz statisztikája szerint február végéig ez a szám 695 milliárd forint volt, számításaink szerint pedig márciusban újabb hatalmas összeggel, 134 milliárddal nőtt azon alapok vagyona, amelyek a szervezet nyilvános statisztikájában szerepelnek. Ekkora növekedésre augusztus óta nem volt példa, akkor is csak elsősorban azért fordult elő, mert egy intézményi befektető átstrukturálta vagyonkezelési tevékenységét. Azelőtt két és fél éve nem volt példa ekkora ugrásra. A márciusi növekedésből mintegy 53 milliárd forint volt a hozamok hatása, 81 milliárd forint pedig a friss tőke. (Mivel a nyilvános adatbázis pár száz milliárd forint értékű zártkörű alapot nem tartalmaz, a hivatalos statisztika számításainktól kisebb-nagyobb mértékben eltérhet.)
Változatlanul az alacsony kockázatú alapokat szeretik leginkább: az új befektetések túlnyomó többsége (38 milliárd forint) a pénzpiaci szektorban jelent meg, de a rövid futamidejű kötvényalapokba is sok pénz (17 milliárd) érkezett. A korábban kibocsátott alapok folyamatos lejáratai ellenére ismét nőni tudott a garantált alapok szektora, két jegyzés is jó eredménnyel zárult a hónap során. A részvényalapok ezúttal több mint ötmilliárdot vonzottak, változatlanul keresik az ingatlanalapokat is. Csökkenni kevés alapkategória tudott, ilyen volt a származtatott alapok vagy a vegyes alapok mezőnye.
Feltűnően magas, közel 18 milliárd forintnyi volt az euróbefektetések értéke, a dolláralapokból viszont félmilliárd forintnak megfelelő devizát kivettek.
Számításaink szerint 53 milliárd forint az az összeg, amit az alapok hozamban kitermeltek az előző hónapban. Ez kiugrónak számít, hiszen a hó eleji tőkére vetítve annak 2,2 százaléka, éves szintre átszámolva 27 százalék lenne. Ez, bár nagyon magasnak tűnik, nem meglepő, miután az állampapírhozamok az utóbbi időben tovább, újabb történelmi mélységekbe csökkentek, így az állampapírárak nőttek - és a világ tőzsdéinek többsége is új csúcsok környékén tartózkodik. A MAX Composite állampapírindex például 2,9 százalékkal emelkedett a hónap folyamán, a BUX index pedig nem kevesebb mint 14 százalékkal ment fel.
Az egy hónapos hozamadatok a legtöbb alapfajtánál nagyon sok torzítást tartalmazhatnak, az első negyedévben a legmagasabb hozamú alapok mindenesetre a részvényalapok voltak, a BUX-hoz hasonló, 15 százalék körüli emelkedéssel. Jól szerepelt a kötvényjellegű alapok többsége is. Mínuszban főleg ingatlanalapok és származtatott alapok végeztek, az utóbbiak közül néhányan feltehetően azért, mert shortolni merészelték a piacokat.
