Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt hetekben több amerikai és európai politikus is egy kötési adó bevezetésének lehetőségével sokkolta a befektetőket. Legutóbb Nicolas Sarkozy francia elnök állt ki a tervezett adónem mellett, csatlakozva ezzel Gordon Brown brit miniszterelnökhöz és Angela Merkel német kancellárhoz. Az Egyesült Államokban eredetileg még tavaly februárban merült fel a részvények adásvétele után 0,25, határidős kontraktusok, árupiaci pozíciók, opciók, cds-ek (hitelbiztosítási csereügylet) és egyéb származékos termékek tranzakciójára pedig 0,02 százalékos kötési adó ötlete, amelyet decemberben melegítettek fel újra és azóta is napirenden van. Az ötletet felvető demokrata párti politikusok indoklása szerint az intézkedéssel elejét lehetne venni a féktelen spekulációnak. Bár az adó első látásra nem tűnik drasztikusnak, mégis jócskán meghaladja az elektronikus kereskedési platformok díjait. Egy gyakorlati példával élve, ha egy amerikai befektető internetes kereskedési rendszerben egy 40 dolláros részvényből akar venni vagy eladni 200 darabot, az kötésére 20 dollárnyi adót lenne kénytelen fizetni, szemben az 1-2 dolláros jutalékkal. Az adó bevezetése az amerikai prompt részvénypiacon a forgalom akár 90 százalékos visszaesésével, a likviditás elpárolgásával és több tízezres elbocsátási hullámmal is járhat - mondta a Bloombergnek nyilatkozva Thomas Peterffy, az Interactive Brokers Group vezérigazgatója. S bár kijelentésével talán kissé eltúlozza a tervezett intézkedés lehetséges hatásait, kétségtelen, hogy az adónem bevezetését annyian kritizálják, hogy ebben a formában nagy valószínűséggel nem megy majd át az amerikai törvényhozáson.
