Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mostani válság a korábbiaktól eltérően a pénzügyi szektorból indult ki és onnét gyűrűzött át a reálgazdaságba, ezért míg korábban elsősorban szakmai kérdés volt, most a válság miatt politikusok foglalkoznak a pénzügyi ágazat szabályozásával - mondta el Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szerdán a PSZÁF és a Bamosz által rendezett konferencia zárszavában. Ez jórészt szabályozási törekvésekben ölt testet, az EU politikusai megpróbálnak minél több területet jogszabályokkal lefedni, és minél több információt koncentrálni a rendszerszintű kockázatok jobb felméréséhez. Az eredetileg a vagyonkezelői teljesítmények méréséről szóló rendezvény így a betűszavak dzsungelében telt, mint a készülő UCITS IV. befektetésialap-direktíva, az úgynevezett alternatív befektetésialap-kezelőkről tervezett AIFM-direktíva és a csomagolt lakossági befektetési termékek (PRIP) folyamatban levő szabályozása - amely ráadásul szoros összefüggésben van a ma is érvényes MIFID-direktívával.
Az egyik legelőrehaladottabb stádiumban levő jogszabálynak az UCITS IV. tűnik. Irányelveit már elfogadták, végrehajtási irányelveinek kidolgozása zajlik, és a tagállamoknak 2011. július 1-jéig kell majd saját jogrendszerükbe átültetniük - mondta el Straub Dániel, az Andrékó Kinstellar munkatársa. A nyílt végű európai alapok határon átnyúló tevékenységét szabályozó direktíva a tervek szerint növelné az alapkezelés hatékonyságát, többek között azzal, hogy az európai alapok határon átnyúló forgalmazását tovább egyszerűsíti. Várhatóan csökkennek az adminisztrációs terhek, kevesebb számú, de nagyobb alap jön majd létre, az alapkezelők száma is csökkenhet és tovább nemzetköziesedik a piac.
Fontos elemeket tartalmaz az UCITS IV. a fogyasztóvédelem, például az ügyféltájékoztatás terén, így előírna egy egy-két oldalas, közérthetően megfogalmazott összefoglalót az adott befektetésről (KID, azaz key investor information document). Ez a jelenlegi hazai egyszerűsített tájékoztatóknál is - amelyeket szinte senki sem olvas - sokkal egyszerűbb lenne, az előadók szerint inkább a havi portfóliójelentésekre emlékeztet, és más befektetési formáknál (PRIP) is mintául szolgálhat. Az AIFM- és PRIP-szabályozás, valamint más jogszabályok, mint az OTC-derivatíváké, még kezdeti stádiumban vannak, de amint Klemencsics Márta elmondta, érdemes hazánknak már most megtenni az észrevételeit, elindítani a lobbizást, mert később erre már nem lesz lehetőség.
A konferencia apropóját adó GIPS globális befektetésmérési szabványt ötévenként vizsgálják felül, a 2010-es megújulásról szóló előterjesztést várhatóan január 29-én fogadja el az ezzel foglalkozó szervezet, és 2011. január 1-jétől lépne életbe. A befektetési teljesítmények átlátható, etikus, befektetőbarát, megbízható és egységes ábrázolására hivatott - önkéntes, de külföldön komoly marketingértékkel bíró - szabványa nálunk még alig tudott elterjedni. Mint a téma legrégebbi szakértője, Holtzer Péter, a Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal elnöke, korábban alapkezelő elmondta, sok év alatt szinte az egyetlen előrehaladás az volt, hogy egy cég helyett immár két hazai cég vezette be nálunk a GIPS-et. (Információink szerint az Aberdeen [volt Credit Suisse] és a Raiffeisen.)
Ennek pedig Holtzer szerint az lehet a fő oka, hogy a hazai vagyonkezelési piac koncentrált, nagyrészt a nagybankok és biztosítók uralják, amelyek házon belül végzik a vagyonkezelést, ezért csekély a verseny az intézményi piacon. A GIPS által szabályozott jelentések, hirdetések ugyanis nem elsősorban a kisbefektetők részére készülnek, hanem inkább a vagyonkezelőket megpályáztató intézményi befektetőknek, akik nálunk még kevesen vannak, és akik vannak, azok sem követelik meg a szabvány alkalmazását.
