Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavaly év végén-idén év elején hirtelen elkapkodott első, inflációkövető Prémium Államkötvény (2012/I) helyébe lépő második sorozat (2013/I) kondíciói kedvezőtlenebbek ugyan, a papír mégis versenyképes a jelenlegi befektetésekkel. Az infláció plusz három százalékpont kamatot fizető papír kibocsátásához készült hivatalos ismertető ugyanis - akár az előző sorozatnál - leírja, hogy nulla alatti infláció esetén is nulla értéket vesznek figyelembe. Azaz a kamat a második és harmadik év után három százaléknál alacsonyabb semmiképp sem lehet. Mivel az már biztos, hogy az első évre 8,6 százalék jár, könnyen kiszámítható, hogy a minimális hozama évi 4,9 százalék.
Ez alig valamivel alacsonyabb, mint a lakossági állampapírok jelenlegi 5,00-5,25 százalékos kamata vagy például a rövid futamidejű állampapír-piaci referenciahozamok 5,7-5,8 százaléka. A papír ezzel kicsit azon garantált alapokra hasonlít, amelyek bizonyos minimális hozam mellett részesedést ígérnek valamilyen piaci mutatók emelkedéséből, csak itt egyrészt a különböző részvény- vagy árupiaci indexek szerepét a hazai infláció tölti be, másrészt pedig erre a papírra állami garancia van, maximálisan biztonságosnak tekinthető. A Prémium minimális hozama is meghaladja azt, amit most a garantált alapok minimális ehm-ben kínálni tudnak, persze azoknál a lehetséges maximumértékek az igazán kecsegtetőek.
További nagy különbség, hogy amíg a részvények vagy más tőkepiaci termékek árfolyama erősen ingadozik, hozamuk hol pozitív, hol negatív, addig az infláció az esetek nagy többségében nullánál magasabb, általában a féken tartása a probléma. (Magyarországon hosszú évtizedek óta nem mértek negatív értéket.) Komoly recesszió esetén persze elképzelhető, hogy nulla alá esik a pénzromlás, a jelenlegi prognózisok között is van, amely jelentős eséssel számol, sőt az MNB inflációs prognózisában is van olyan verzió, amely negatív számokat is tartalmaz, ám a jegybank középtávú célja évi három százalék. Ha ez lenne a helyzet 2010-ben és 2011-ben egyaránt, akkor a papír hozama évi 6,9 százalék lenne, négy-négy százalékos pénzromlásnál pedig már 7,56, ami a mostani banki akciós kamatokkal is versenyképes lenne, de jóval hosszabb távra.
