Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tőzsdei részvényárfolyamok nagyjából fél évvel előre jelzik a vállalati profitokat és a gazdaság növekedését - hallhattuk sokszor az elmúlt évek folyamán, ha a részvénypiacok teljesítménye elszakadt attól, amit a napvilágot látó makrogazdasági vagy vállalati hírek alapján racionálisnak tarthattunk volna. A valóság azonban az, hogy az árfolyamok és a tőzsdei cégek teljesítményére valószínűleg André Kostolany hasonlata a legmegfelelőbb, amely szerint a gazdaság és a tőzsde olyan, mint a kutya és az őt sétáltató gazda. A kutya a tőzsde, amely hol előreszalad a gazdához képest, hol lemarad, de elszakadni tőle véglegesen nem képes, mert ott a póráz.
Az S&P-500-as index elmúlt húszéves történetéből az látszik, hogy a profitok adott negyedévi jelentősebb zuhanását nem jelezte előre a tőzsde teljesítménye. A nyereségek visszaesése általában abban a negyedévben következett be, amikor a tőzsdei árfolyamok mélyrepülésbe kezdtek vagy éppen mélypontjukat érték el. Például 1998-ban az S&P-500-as index átlagos egy részvényre jutó nyeresége akkor érte el mélypontját, amikor az orosz válság nyomán nagy áresés következett be a piacon, de lehetne említeni a dotcomlufi kidurranása előtti negyedévet is, amikor a profitok a csúcsra jutottak a részvényindexekkel együtt. Az akkor elindult medvepiac mélypontját 2002 októberében érte el, s mily meglepő, az S&P-500 átlagos részvényenkénti nyeresége 2002 utolsó negyedévében érte el lokális mélypontját. A részvénypiac 2007 októberében ért el csúcsára, de a vállalati nyereségek abban az évben az első és a második negyedévben jutottak csúcsukra. A tőzsdei árfolyamok azonban ősszel, már a subprime-válság kirobbanása után még egyszer csúcsra futottak. Akkor tehát a részvényárfolyamok inkább csak követték a vállalati nyereségeket - azok tetőzését -, semmint előre jelezték volna, s ez igaz a tavaly tavaszi mélypontra is. A vállalati profitok ugyanis 2008 negyedik negyedévben zuhantak akkorát, hogy az S&P-500 cégeinek átlagos profitja negatívba fordult. A tavaly tavaszi mélyponttal egy időben már pluszos lett az S&P-500 átlagos EPS-e, azaz a részvénypiac később esett a mélypontra, mint a vállalati nyereségek.
Mindez igaz a BUX indexre is: az árfolyamok rendszerint a legjobb esetben is csak azt mutatták, mikor van a mélypont a cégek nyereségében, előre nem jelezték azt. A magyar cégek összesített profitja a tavaly január-márciusi időszakban zuhant a negatív tartományba, egy időben a BUX mélypontjával. Mindebből elvileg az következik, hogy a részvényárfolyamok előre nem jelzik a vállalati nyereségesség alakulását, hanem a legjobb esetben is csak együtt mozognak vele, de leginkább csak követik a profitok alakulását negyedévről negyedévre.
