Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavaly tavasszal indult hosszú folyamat eredményeként a napokban történelmi mélypont közelébe, évi 5,8 százalék körüli szintre estek a rövid lejáratú állampapír-piaci referenciahozamok, ezzel párhuzamosan esett a legtöbb kamatjellegű befektetés kamata, hozama is. Sok banknál 5-6 százalék között tetőznek a betéti kamatok is, bár nemrég még akadtak nyolc százalék körüli akciós ajánlatok (Napi, január 5., 5. oldal.). Ilyenkor sok ügyfél fél attól, hogy pénze veszít reálértékéből, és kezd el alternatív befektetési formákat keresni, mint ahogy ez abból is látszik, hogy decemberben ismét komoly összeget, 55 milliárd forintot fektettek befektetési alapokba. Ennek zöme ismét pénzpiaci alapokba vándorolt, ami azt jelzi, hogy ugyan az ügyfelek keresik az alternatívákat, kockáztatni azonban mégsem igazán mernek.
Ha a bankbetéttől eltérő, de biztonságosnak nevezhető befektetések előnyeit, hátrányait igyekszünk számba venni, szükséges arra emlékeztetni, hogy az idén befektetett és ezután három vagy öt naptári évig megtartott befektetések részleges (20 helyett 10 százalékos adókulcs) vagy teljes adókedvezményben részesülhetnek. Először tehát azt kellene számba venni, hogy tőkénket meddig tudjuk nélkülözni, mert ha lehetséges, hogy legalább 2014 januárjáig, akkor érdemes az ehhez szükséges tartós befektetési számlát (tbsz) megnyitni. A gond az, hogy nem minden pénzintézetnél, brókercégnél készültek el még ezzel, emiatt a várható költségek is nehezen hasonlíthatók össze, így érdemes lehet pár hetet kivárni a hosszabb távú döntésekkel. Nagy előnye az újfajta számlának, hogy a befektetések - néhány korlátozással - eléggé szabadon variálhatók rajta. Arra azonban érdemes figyelni ezzel kapcsolatban, hogy ha egy helyen ilyen számlát nyitunk, lesz-e a későbbiekben folyamatos kínálat a rá helyezhető befektetésekből. Ma a legtöbb helyen lehet alacsony kockázatú pénzpiaci befektetési jegyeket vásárolni, ezek átmeneti megoldásként mindig szóba jöhetnek.
A választékban az évi 7-8 százalékos akciós kamat nagyon jól hangzik a jelenlegi jegybanki alapkamat és állampapírhozamok mellett, de ezen ajánlatok hátránya a legtöbb esetben, hogy általában csak rövid időre vagy nagyobb összegekre szólnak, vagy pedig különböző feltételekhez - befektetési jegyek vásárlása, számlanyitás stb. - kötődnek. Ha pedig lejár az idejük, könnyen lehet, hogy egy másik bankhoz kellene menni a következő ajánlatért. Az említett pénzpiaci alapok hozama rövid távon viszonylag jól kalkulálható, ha tudjuk, hogy jelenleg állampapírba hat százalék körüli, bankbetétbe pedig esetleg - egyedi megállapodás alapján, nagy összegekkel - valamivel jobb kamat mellett tudunk fektetni, és jobbára fél-egy százalék közötti költségekkel kell számolnunk. Most tehát valószínűsíthető az öt-hat százalék közötti hozam a következő hónapokra, ami sok betéttel versenyképes. Nagy előnyük, hogy lekötési idő nélkül, rugalmas futamidőre, hosszú és rövid távra egyaránt vásárolhatók, mint általában a legtöbb nyílt végű alap, így a tbsz-re is kiválóan alkalmasak.
A magas biztonság szempontjából mindenképpen alternatívát jelentenének a különböző állampapírok, hozamuk viszont a lakosság felé nem ugyanazt jelenti, mint az intézményeknek, ahogy a boltok között is van kiskereskedő és nagykereskedő. A múlt hét közepén 5,77 százalék körül járt egy három hónapos futamidejű kincstárjegy aukciós átlaghozama és referenciahozama, ez vonatkozik az intézményi és nagybefektetőkre. Az államkincstár lakossági fiókjaiban ugyanezt 5,5 százalékos hozammal kínálták, ennyi a Kamatozó Kincstárjegy és a kétéves Kincstári Takarékjegy kamata is. (Sőt, az egyéves Kincstári Takarékjegy már csak 5,25 százaléknál tart, bár ezeket a papírokat mindig is leginkább a vidéki kisebb településeken volt érdemes vásárolni, ahol más nem akadt.) A nagy biztonsághoz tehát az állampapíroknál most inkább szerény hozam társul rövid távon, a többéves kötvények hozamai évi 6,5-7,0 százalék között vannak jelenleg a lakossági árjegyzésben.
Bár most a bankok honlapjai alapján sok helyen téli szünet van, a hazai bankok által kibocsátott kötvényeket is fontos megemlíteni. Mivel ezekre is vonatkozik az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garanciája, kockázatuk nagyon alacsonynak nevezhető, az állampapírokéhoz legalábbis közelít. Sokfélét lehetett belőlük kapni az utóbbi időben, van, ahol az egyéves fix kamatozású a fő termék (a múlt héten 6,25 százalékos hozammal kínáltak ilyet), másutt másfél-két éves fix papírokat, megint másutt diszkontkincstárjegy-szerű rövid papírokat értékesítettek több-kevesebb rendszerességgel. Ezek hozama általában kissé meghaladja az állampapírokét, többnyire nemcsak a lakossági, hanem az intézményiekét is. Végül jó alternatívát jelenthetnek majd a biztonságosabb befektetések körében a változó kamatozású banki kötvények és állampapírok is, ha ismét hoznak forgalomba ilyeneket (lásd külön cikkünket).
