Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint az áremelkedés meghozta ismét a spekulánsok kedvét a tőkeáttételes pozíciók nyitására a Budapesti Értéktőzsdén, szeptember eleje óta másfélszeresére nőtt a nyitott részvényhatáridős kötésállomány árfolyamértéke számításaink szerint. Míg az ősz elején még csak 42 milliárd forintnyi hazai részvényre volt nyitva ilyen típusú pozíció, addig január elején ez az összeg már elérte a 62,6 milliárd forintot. A növekedés nagy része természetesen az OTP-részvényeknek volt köszönhető, a bankpapírra nyitott állomány 28 milliárd forint körüli szintekről 43 milliárd forint közelébe emelkedett. A növekedés mintegy felét okozta a részvényárfolyam növekedése, a többit viszont a nyitott kötésállomány felfutása eredményezte. Hogy ezek határidőn finanszírozott long- vagy pedig oda átkötött shortpozíciók, az adatokból nem kikövetkeztethető.
Jelentősen duzzadt a Richter és a Mol határidős állománya is, mindkettő árfolyamértéke meghaladja a 6 milliárd forintot, az olajpapírnál ez mintegy 50 százalékos emelkedést jelent, a gyógyszerrészvénynél közel duplázódást.
A leginkább "hitelből" finanszírozott szereplőnek továbbra is az econet tűnik, a cég jegyzett tőkéjének változatlanul mintegy 20 százalékára van nyitva határidős pozíció. A fő tulajdonosok mindenesetre örülhetnek ezeknek a pozícióknak, hiszen a cég sikeres szereplése a frekvenciapályázaton duplázta a papír értékét, a nyitott pozíciókon pedig mintegy 600 millió forintnyi árfolyamnyereség keletkezett. A Synergonnak változatlanul 6 százalékot meghaladó részére van nyitott határidős pozíció, a PannErgynél viszont csökkent ez az arány, 5 százalék feletti szintekről 3,9 százalék alá. A legnagyobb leépülés a Rába-állományban volt tapasztalható, a gépipari cég részvényeinek több mint 5 százaléka volt szeptember elején határidőn finanszírozva, ez az arány mára 1,2 százalékosra csökkent.
