Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az év első háromnegyed évében jobban kereskedtek a magyar tőzsdén a hazai kisbefektetők, mint a külföldiek. A magyar kisbefektetők átlagosan 31,7 százalékos hozamot értek el az év első kilenc hónapjában, ami azt jelentette, hogy csak az újonnan vett részvényekkel 42 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat - közölte a Budapesti Értéktőzsde szerdán lapunkkal.
A magyar kisbefektetők elsősorban 2008 utolsó és 2009 első negyedévében jelentek meg nettó vásárlóként a magyar piacon, míg 2009 második és harmadik negyedévében már nettó eladók voltak. A külföldiek ugyanakkor nettó eladók voltak 2008 utolsó és 2009 első negyedévében, így ebben a hat hónapban 273 milliárd forint értékben adtak el magyar részvényeket.
A magyar részvények tulajdonosi szerkezetében ezért a hazai háztartások részesedése 7,42 százalékra emelkedett 2008 negyedik negyedévében az előző negyedévi 5,09 százalékról. A magyar háztartások részesedése 7 százalék fölött utoljára 2001-ben volt, a csúcsot pedig 11,8 százalék jelentette 1998-ban, az orosz válság kitörése előtt.
Ráadásul a hazai magánbefektetői réteg részvénypiaci aktivitása is érzékelhetően nőtt az utóbbi időszakban. A magánbefektetők által vezetett értékpapírszámlák száma a tőzsdei szekciótagoknál egy év alatt - 2008 áprilisa és 2009 áprilisa között - 22 százalékkal nőtt (Napi, 2009. augusztus 17.). A BÉT felmérése szerint szeptemberben 13 393 hazai magánbefektető volt felhasználója a tőzsdei adatoknak. A valós idejű tőzsdei adatokat használók száma 2008 októberében ugrott meg jelentősen, a BÉT statisztikái szerint 45 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a tőzsdei árfolyamok esése meghozta a magyarok kedvét a tőzsdézéshez.
Ezt támasztja alá az is, hogy az összforgalom ugyan csökkent az idén, viszont az átlagos havi kötésszám 300 ezerre nőtt a 2008-ban mért 163 ezerről. A magyar magánbefektetők súlya a részvénypiaci forgalomban 45,2 százalékra nőtt 2009 első négy hónapjában a tavalyi 24,8 százalékról.
