Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Közel kilenc éve, 2001-ben indult utoljára olyan eljárás, amelynek során befektetőket kellett eltűnt értékeik miatt kártalanítania az erre hivatott Befektetővédelmi Alapnak (Beva), de most ismét sor kerülhet erre. Miután a PSZÁF egy vizsgálat nyomán kezdeményezte a Beva egyik tagjának, a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelőnek a felszámolását, ha az megindul, a Beva a jogszabály alapján meg kell kezdje a kártalanítási eljárást, és ki kell tűznie azt a dátumot, amelytől kezdve az ügyfelek beadhatják igényeiket - tudtuk meg Farkas Pétertől, a Beva ügyvezető igazgatójától (képünkön). Arról, hogy valóban szükség lesz-e kártalanítás kifizetésére, a szervezet ugyanakkor még kevés konkrétumot tud.
Annyi bizonyosnak látszik, hogy az ügyfelek által befektetett összegeknél kevesebb érték található az alapkezeléssel eddig nem, csak portfóliókezeléssel foglalkozó kisebb vagyonkezelő társaság számláin. (Amelynek nincs köze a kilencvenes években működött hasonló nevű céghez - Napi, 2008. szeptember 2.) Azt azonban nem tudni, hogy a kérdéses összegek egyszerűen rossz befektetési döntések következtében vagy egyéb okok miatt hiányoznak. Úgy tűnik, a PSZÁF befejezte vizsgálódását és átadja az ügyet, így a felszámoló, esetleg a bíróság fogja ezt megállapítani. Pontos számok még nem ismeretesek, de becslések szerint száznál kevesebb ügyfél durván négyszázmillió forintnyi vagyonát kezelhették a Fund De La Salle-nál.
A jelenlegi helyzethez az is hozzájárulhatott, hogy a vagyonkezelő cég nyilvántartásai nem voltak megfelelőek, nem derült ki pontosan belőlük, milyen ügyfélnek milyen értékei, szerződései vannak.
A Beva az 1990-es évek végén, a 2000-es évek legelején - az akkori pénzügyi válságok után - bedőlt 13 brókercégnél csaknem tízezer kárigényt dolgozott fel és 4,3 milliárd forintot fizetett ki (a szervezet olyan esetekben fizet, amikor az ügyfelek értékei hiányoznak, eltűnnek). A legnagyobb tételt, a London Bróker 2,2 milliárdját már csak kormányzati kezességvállalással felvett, jelentős összegű hitel segítségével volt képes kifizetni. A hitelt 2007-ben előtörlesztéssel fizette vissza teljesen - mondta Farkas Péter. Jelenleg évente körülbelül egymilliárd forint bevétele keletkezik tagdíjakból és állampapír-állományának hozama is egyre jelentősebb. Tartalékai most négymilliárd forint körül járnak, de a februári és júliusi, jövő évi tagdíjbefizetések után várhatóan meghaladják majd az ötmilliárd forintot.
Farkas szerint a közelmúlt nagy pénzügyi válságát azért sikerült csődhullám nélkül átvészelni a befektetési piacon, mert sok minden megváltozott a kilencvenes évek óta. Egyrészt átalakultak a jogszabályok, másrészt a piaci szereplők struktúrája is, a kisebb, gyengébb, bizonytalanabb lábakon álló cégek vagy bedőltek, vagy beolvadtak más társaságokba, illetve néhányan békésen megszűntek. A felügyelet, különösen egy korábbi, pár éves időszakban, az új jogszabályok segítségével komolyan szigorította az engedélyezést, rendszeresen ellenőrzött minden szereplőt és keményen bírságolt is. A piac sokkal stabilabbá vált, és az ügyvezető igazgató most nem lát olyan előjeleket, amelyek más cégek közelgő bedőlésére utalnának.
