Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A belga De Tijd értesülései szerint a KBC Groep cseh és magyar leányvállalatának is mintegy 40 százalékát elsődleges nyilvános kibocsátással tervezi értékesíteni, hogy megfeleljen az Európai Unió elvárásainak a belga kormányzattól kapott támogatással kapcsolatban. A KBC Bank szóvivője a Bloomberg szerint nem kívánta kommentálni az értesülést, mondván, a csoport átalakítási tervei egyelőre az Európai Bizottság jóváhagyására várnak. Hasonlóan nyilatkoztak lapunk kérdésére a magyar leányvállalatnál, a K&H Banknál.
Az értesülések szerint a tranzakcióra 2010 első felében kerülhetne sor. A tőzsdei bevezetés már a Kereskedelmi és Hitelbank 90-es évekbeli privatizációja óta évről évre felmerült, leginkább a bank kisebbségi részvényeseinek elképzeléseiben, rájuk azonban az ABN-Amro és a KBC között 2006-ban lezajlott részvényadásvételt követően a kiszorítás várt, 600 százalék feletti árfolyamon.
A K&H saját tőkéje a féléves adatok szerint 190 milliárd forint volt (a tavalyi osztalékfizetés után), összehasonlításként a jelenleg tőzsdén jegyzett OTP Banké konszolidáltan 1125 milliárd forint.
Az OTP Bank részvényeit jelenleg az egy papírra jutó saját tőke 1,3, az FHB-ét 1,7-szeresén adják-veszik a Budapesti Értéktőzsdén az Erste statisztikája szerint, a régiós bankok értékeltségénél az átlag szintén 1,7. Ezt alapul véve a K&H Bank első megközelítésben mintegy 340 milliárd forintos piaci kapitalizációra számíthatna, a közkézhányad értéke pedig 140 milliárd forintot tehetne ki.
Eredményalapon az idei várt profittal az FHB P/E mutatója (az Erste szerint) 12, az OTP Banké nagyjából 10,5-ös, a régiós medián 18 (ebben azonban szerepel a Raiffeisen 100 feletti értéke is), de ezt nem érdemes figyelembe venni, inkább 10 körüli mutatóval érdemes számolni. Bár a K&H idei eredményére elemzői előrejelzések nincsenek, ha csak az első félévben megtermelt nyolcmilliárd forintos adózott profitot duplázzuk, a 16 milliárd forintos eredményhez 160 milliárd forintos kapitalizáció párosulna. Ennél vélhetően jóval magasabb árazással lehetne számolni, ha a befektetők nem várnák a hatalmas első féléves (19 milliárd forintos) tartalékképzés megismétlődését.
Ezen mutatók és a jelenlegi tőzsdei árazás mellett tehát becslésünk szerint egy nagyjából 190-380 milliárd forintos kapitalizációjú, 80-150 milliárd forintos piaci értékű közkézhányaddal rendelkező bankpapírral bővülhetne a Budapesti Értéktőzsde kínálata jövőre, ha a megszellőztetett tervek megvalósulnak. Ez ugyan nagyságrendben korántsem venné fel a versenyt forgalomban az OTP Bank részvényeivel, az FHB-nál azonban nagyobb súlyt képviselne a BÉT-en. A hazai kisbefektetők mellett vélhetően az intézményi befektetők is örömmel vennék, ha végre nagyobb céggel bővülne a megvásárolható hazai részvények elég szegényes listája.
