A Mol az elemzőknek nyilatkozva egyelőre hűteni igyekszik azt az optimizmust, amely partnerének, a Gulf Keystone (GKPI) nevű cégnek közleményeiből árad az észak-iraki Shaikan blokkban elért olajtalálattal kapcsolatban. A két cég 2007-ben kezdett közösen kutatni két észak-iraki területen: a Shaikan blokkban a GKPI az operátor 80 százalékos részesedéssel, a másik, Akri-Bijeel nevű területen pedig a Molé a 80 százalékos többség az operátori jogokkal együtt. Az idén kezdett próbafúrás a Shaikan blokkban eredményesnek bizonyult, a GKPI augusztusi, illetve októberi közleménye szerint a mezőben rejlő készlet elérheti a 1,5-3 milliárd hordót, ami nemzetközi szinten is jelentős találatnak számít. Nem csoda, hogy a Gulf Keystone, amelynek ez a legnagyobb projektje, felkeltette a befektetők érdeklődését és a nyáron még 10 penny körül ingadozó árfolyam október közepére 100 penny fölé emelkedett a londoni tőzsde másodlagos piacán, jelenleg pedig 130 penny körül áll.
A magyar olajcég szerint még korai megbecsülni, hogy a találat alkalmas lesz-e kereskedelmi értékesítésre és hosszabb időre van szükség az eredmények értékeléséhez. Pletser Tamás, az ING olajipari elemzője szerint amennyiben a magyar társaság is pozitívan értékeli a találatot (erre legkorábban az év végén vagy 2010 elején kerülhet sor), az komoly katalizátora lehet a részvény emelkedésének. A találat nagysága ugyanis a Mol készleteihez képest is hatalmas, ami akár jelentős árfolyam-emelkedést is okozhat, már amennyiben a GKPI becslése helyesnek bizonyul és megerősítést nyer független auditcég, illetve a Mol-menedzsment részéről is. Az elemző egyébként megjegyzi, hogy a Mol jelenleg EV/EBITDA alapon kissé túlértékelt az iparági átlaghoz képest.
A Shaikan blokkban az idén kezdődött fúrásokkal néhány héten belül végeznek, ezt követően a fúrás az Akri-Bijeel blokkban, vagyis a Mol többségi tulajdonában lévő területen folytatódik. A kutatófúrás a szükséges tesztelésekkel együtt négy-öt hónapot vehet igénybe, vagyis legkorábban februárban becsülhető az ebben rejlő készlet. Iparági forrásaink szerint a két egymás mellett fekvő mező közül geológiai szerkezete alapján a Molé akár még kedvezőbb eredményeket is hozhat, mint a Shaikan blokk, de ez utóbbinál is hátravan még a független cég által végzett készletaudit. Ennek eredményét mindenképp érdemes megvárni, mert az első eredmények nagyon rapszodikusak szoktak lenni, gyakran előfordul, hogy az audit során egész más számokra derül fény.
Az viszont már a mostani adatok alapján is biztosra vehető, hogy a Shaikan blokkban lévő 20 százalékos részesedés is bőségesen kitermeli majd a Mol költségeit. A két cég információink szerint 25 évre szerzett koncessziót és a kutatásra szóló engedély az eredmények minisztériumhoz történő benyújtásával automatikusan termelési engedéllyé alakul.
Amennyiben a Mol fúrása is sikeres lesz, további kérdés, hogy van-e megfelelő infrastruktúra az olaj elszállításához, illetve hogy a speciális politikai viszonyok nem akasztják-e meg az ígéretesnek látszó projektet. Nos, a Shaikan blokk meglehetősen közel fekszik a központi kormányzat kezében lévő nagy vezetékhez, erre ezt a mezőt könnyen rá lehet csatlakoztatni. Ugyan Irakban számos külföldi cég szerzett koncessziót, többségük még nem jutott el a próbafúrásokig, a Gulf Keystone és a Mol előnyben lehet, míg a később érkezőknek esetleg már nem jut szabad kapacitás a meglévő gerincvezetéken.
A helyi kurd és a bagdadi központi kormány között az utóbbi időben számos összetűzés volt, utóbbi gyakran érvénytelennek nyilvánította a autonóm kormányzat által adott koncessziókat. A nemrég lezajlott észak-iraki választások ugyan kis módosításokkal megerősítették az eddig is uralkodó rezsimet, a 2010 első felében esedékes bagdadi (központi) választások viszont még kockázati tényezőt jelentenek. A nyilatkozatháború ellenére a térséget ismerő szakértők szerint a kurd és a központi kormányzat abban már megállapodott, hogy milyen arányban osszák el egymás között a kitermelésből származó bevételeket, vita már csak azon van, hogy azt melyik fél szedje be.
Furcsa mód azonban most Irak tűnik a legkevésbé kockázatos területnek kitermelési szempontból, míg például oroszországi kitermelésbe a közelmúlt negatív tapasztalatai miatt viszonylag kevés befektető mer invesztálni.
Molnár Gergely