Két amerikai nagybank, a Citigroup és a Bank of America eredményét is csalódással fogadta az amerikai részvénypiac, holott az első a várakozásokat meghaladó (utóbbi azokat alulmúló) profitról számolt be. A piac reakcióját a motleyfool.com elemzői a bankok saját adósságainak értékelésével magyarázza. Az első negyedévben ugyanis mindkét nagybank nagyon rossz eredményeket ért volna el, ha nem árazta volna át saját adósságait a piaci értékre. Ez annyit jelent, hogy a márciusi piaci mélyponton a befektetőkben nagy volt a félelem, hogy a bankok csődbe mennek, s ezért kötvényeik árfolyama a mélybe hullott, az esetleges csődjük ellen biztosítást jelentő cds-ek árfolyama pedig az egekbe emelkedett. A Citi és a BoA kihasználta a helyzetet, és saját könyveiben adósságait a piaci árra árazta át. Ez a Citigroupnak 2,5, míg a BoA-nak 2,2 milliárd dollár számviteli profitot hozott. (Enélkül az első negyedévben a Citibank például 900 millió dollárnyi veszteséget termelt volna.)
A trükk az volt, hogy a bankok ekkor még nem kezdték meg saját adósságaik, kötvényeik felvásárlását, így ez a profit csak papíron létezett. A motleyfool elemzése szerint azzal, hogy stabilizálódtak a tőkepiacok, a csődveszélyt a szereplők egyre valószínűtlenebbnek tartják, a bankok kénytelenek visszaírni ezt a tételt könyveikben, s ez nyomás alá helyezte profitjukat.
Ugyanakkor a Citibank és a Bank of America is tartózkodott attól, hogy akár a második, akár a harmadik negyedévben közölje, elkezdte-e saját adósságának diszkontáron történő felvásárlását, amire a Fed likviditásösztönző programjainak beindulása után már kellő szabad eszközzel rendelkezett. Ha igen, a profit egy része megmaradhat a nagybankoknál. A kiváló negyedéves eredményről beszámoló Goldman Sachs sem tesz említést arról, hogy visszavett volna valamennyit a nyomott árfolyamok mellett saját adósságából, a bank nem részletezi, hogy az úgynevezett kereskedési profit, amely a negyedév során jól alakult, milyen tételekből állt össze.
Jóval transzparensebb módon járt el saját kötvényeivel kapcsolatban az OTP. Mint azt április végén bemutattuk, a bank néhány alárendelt devizakötvény-sorozatának névértéke elérte a 1,5 milliárd eurót, míg a bankkal és a Magyarországgal kapcsolatos befektetői aggodalmak miatt ezek piaci árfolyama alig 457 millió euróra rúgott. Így akkor banknak közel 1,1 milliárd eurós "látens nyeresége" halmozodótt fel saját adósságán. A kötvények árfolyam azóta hatalmasat emelkedett, a részvények árfolyamával párhuzamosan, így ez a nyereség mára 560 millió euróra olvadt.
De mennyit nyert ezen az OTP? Gyorsjelentése szerint járulékos kölcsöntőke visszavásárlásából az első negyedévben 19,6, a második negyedévben 5,5 milliárd forintos árfolyamnyeresége származott. Ez bravúros teljesítmény, hiszen az első félévben a visszavásárlásokkal az alárendelt kölcsöntőke-kötvényeken elérhető egymilliárd eurós árfolyamnyereségből mintegy 100 millió eurónyit már megfogott a bank.
Mivel a harmadik negyedéves árfolyam-emelkedés után a kötvények még mindig igazán kedvező hozammal forognak, ezért ha az OTP-nek sikerült ennél kedvezőbb feltételek mellett devizaforráshoz jutnia, akkor vélhetően a harmadik negyedévben is értékelhető profitot tud majd felmutatni a saját kötvények visszavásárlásán. A tőkepiaci környezet kegyes volt a június-szeptemberi időszakban, a magyar kockázati felárak éves mélypontjukra zuhantak a negyedév végére, így a bank, ha nagyon akart, akkor tudott a kötvények 10-15 százalékos hozamánál olcsóbb hitelhez jutni, s ezt valószínűleg további vásárlásokra is felhasználta.
