Júliustól újfajta díjstruktúrát vezetett be a Budapesti Értéktőzsde a határidős részvény és BUX-piacon. Alacsonyabb lett a tranzakciós díja a szabad szakaszban ajánlatot betevő félnek, míg az ajánlatot megütő továbbra is az eddig érvényes díjat fizeti. (Az ajánlatot betevő fél az, akinek ajánlata előbb kerül a könyvbe, az ajánlatot megütő pedig az, akinek ajánlata révén a kötés létrejön.) A lépéstől a tőzsde a likviditás növelését várja a kereskedési könyvek feltöltődésén keresztül. A módszert több nyugat-európai börze alkalmazza.
A tőzsde felé fizetendő tranzakciós díj egy kontraktus árfolyamértékének 4,5 százezreléke, a kedvezményes díj pedig 3,75 százezrelék. Ez egy OTP-kontraktus esetében öt forint különbséget jelent, 30 forint a megütő és 25 forint a betevő fél által fizetendő jutalék. A legnagyobb Richter-kontraktusnál pedig tíz forint a különbség (70, illetve 60 forint).
A BUX-piacon is élénkíteni próbált a tőzsde, de olyan kicsik a kontraktusok, hogy a kétfajta jutalék - az ötforintos kerekítési szabály miatt - egyaránt öt forintra jött ki.
A Napinak nyilatkozó határidős üzletkötők szkeptikusan fogadták a forgalomélénkítési intézkedést, miközben abban egyetértettek, hogy élénkítésre szükség lenne. Mint mondták, annak adminisztrációja, hogy ki volt a betevő és megütő fél, nagyobb terheket róna a cégekre, mint amennyi a díjkedvezménnyel elérhető nyereség. Talán csak az internetes cégek alkalmazkodhatnak egyszerűen az új struktúrához.
Kérdés, hogy az ügyfelek éreznek-e majd valamit a díjcsökkentésből, számukra jelenleg 600-1200 forint között mozognak a jutalékok határidős részvénykontraktusonként. Ebben egy ötforintos csökkentés nem tűnik számottevőnek, így valószínű, hogy - amint az egyik üzletkötő fogalmazott - a brókercégek be fogják nyelni a kedvezményt és az nem jut el a végfelhasználókig. A tőzsdének nincs ráhatása, hogy a brókercégek hogyan érvényesítik áraikban a kedvezményt - mondta kérdésünkre a BÉT illetékese. Az intézkedés a BÉT üzletpolitikájának része, és a tőzsde várakozásai szerint hosszú távon jelentkezni fog a hatása.
Az üzletkötők inkább a korábbi kontraktusméret visszaállításában látnák a forgalom növelésének lehetőségét, miközben a kontraktusméret korábbi csökkentésének okaként a BÉT szintén a likviditás növelését jelölte meg.
A határidős részvénypiac jelenleg főként a finanszírozott ügyletek átkötésének terepe. (A brókercég által biztosított finanszírozó az azonnali piacon megköti a kívánt ügyletet és az ügyféllel a határidős piacon átkötik. Ez az ügyfélnek tőkeáttételt biztosít, amiért cserébe kamatot fizet a finanszírozónak). A határidős könyvekben ugyanis olyan hézagosak az ajánlatok, hogy rendkívül nagy kockázatot jelent egy pozíció megnyitása, mivel a lezárás sikere kétséges.
Megoldást az árjegyzői rendszer bevezetése hozhatna: két éve indult is ilyen kezdeményezés, de - ki tudja, miért - rövid működés után megszűnt.
