Vizsgálja a svájci jegybank annak lehetőségét, hogy korlátozza a bedőlésük esetén az egész nemzetgazdaságot veszélyeztető legnagyobb bankok, így a UBS vagy a Credit Suisse méretét - írta a Financial Times. Bár a méretnek vannak előnyei, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, bizonyos intézmények már rég túlnőttek azon a ponton, ahol élni tudnának ezekkel - fogalmazott az SNB alelnöke, Philipp Hildebrand. A jegybank közvetlen és közvetett intézkedésekkel korlátozná a bankok méretét. A felmerült ötletek közt szerepel a mérlegfőösszeg korlátozása, illetve a szigorúbb tőkemegfelelési mutatók bevezetése. Azt viszont leszögezte, amennyiben nemzetközileg szabályoznák a rendszerszintű kockázatokkal járó nagybanki bedőlések kezelésének lehetőségeit, nemzeti szinten elállnának a lépések foganatosításától. A jegybanki kezdeményezés hátterében az óriásbankok által a pénzügyi válság alatt felhalmozott veszteségek mértéke, illetve az a tény áll, hogy tavalyi adatok alapján a UBS és a Credit Suisse által kezelt vagyon együttesen meghaladja az ország GDP-jének hatszorosát is, így esetleges bedőlésük komoly veszélyt jelenthet az ország gazdaságának egészére is (intő példaként Izland szolgálhat).
Hildebrand bejelentését banki körökben fenntartásokkal fogadták. Az egyik fő kifogás, hogy a jegybank nem rendelkezik közvetlenül a banki felügyeletre kiterjedő szabályozási jogosítványokkal, így a felvetett ötlet csupán kardcsörtetés. Mindeközben a világ 14 legpatinásabb magánbankját tömörítő Swiss Private Bankers Association megkezdte szigorú titoktartáson alapuló üzletpolitikájának felülvizsgálatát. Ennek keretében növelhetik a nemzetközi adózási egyezmények követelményeinek érvényesítést, illetve a jövőben felszólíthatják ügyfeleiket titkos számláik önkéntes nevesítésére. A folyamat a UBS és az amerikai adóhivatal közti jogviszály kapcsán gyorsult fel, amelynek keretein belül 52 ezer amerikai állampolgár számlájáról kért adatokat az amerikai hatóság, hogy fényt derítsen az ügyfelek esetleges adóelkerülésére.
