A Napi által megkérdezett elemzők átlagosan 32 milliárd forintos adózott eredményt várnak az OTP-től a bank kedden megjelenő gyorsjelentésében. A szakértők között a szokásosnál nagyobb a bizonytalanság, mivel véleményük szerint nagymértékben a menedzsment döntésén múlik, hogy mekkora céltartalékot képeznek, ami alapjaiban határozza meg nemcsak azt, hogy mekkora lesz a nyereség, hanem azt is, lesz-e egyáltalán.
Van, aki arra számít, hogy az első negyedévben letudják a céltartalékképzést, mondván, inkább legyünk túl a legrosszabbon, és azután már csak javulás jöhet. Több elemző ellenben úgy gondolja, hogy a negyedik negyedévi hatalmas, 73 milliárdos tartalékképzésével ez már megtörtént, és most alacsonyabb érték következhet. Mivel az elemzőknek nem áll rendelkezésre részletes adat az OTP ügyfeleiről, azt sem tudják pontosan megbecsülni, hogy mekkora lehet a rossz hitelek aránya.
A céltartalékképzést leszámítva viszont az megállapítható, hogy a nettó kamatbevételek emelkedését várják a szakértők, míg a díjbevételek csökkenhetnek. Mivel Magyarországon az OTP portfóliójában is magas a devizahitelek aránya, a forintgyengülés a forintban mért kamatbevételt növelte. Az új hitelek visszaesése viszont az egyszeri díjakat vetette vissza.
A bolgár bank stabil eredményt érhetett el, amit az anyabank számára még felértékel a forintgyengülés. Az orosz piacon jellemző rövid hitelek állománya csökkenhetett, ami alacsonyabb kamatbevételeket eredményezett. Ukrajnában megállt a hrivnya gyengülése, vagyis vélhetően nem kell olyan jelentős nagyságú céltartalékot képezni.
A helyi szabályoknak megfelelően az Ukrajnában jellemző dollárhitelek mögé dollárban kell megképezni a céltartalékot, az előző negyedéves nagy céltartalékképzés megismétlődésére így nem kell számítani - hívta fel a figyelmet Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője.
Az OTP 250-300 millió euró értékű devizafedezeti pozícióján 12-13 milliárd forintos veszteség keletkezhetett, ám az azóta bekövetkezett forinterősödés miatt ennek egy része várhatóan visszajön.
Az adófizetés jelentősen emelkedhetett a magyar és nemzetközi számvitel közti különbségekből adódóan, ám ez a hatás hosszabb távon kiegyenlítődik. A befektetőknek a rossz hitelek (NPL) rátáját, illetve a nettó kamatbevételek alakulását érdemes figyelniük a jelentésben, ez tükrözi leginkább a bank valós teljesítményét.
A körülményeket figyelembe véve egy a fentiekre hajazó gyorsjelentés nem számítana rossznak a nemzetközi mezőnyben. A lengyel bankok például gyenge számokat jelentettek, és éppen a kamatbevételek miatt, amit az OTP-nél erősnek gondolnak az elemzők. A piaci reakció leginkább a keddi nemzetközi hangulattól függ majd, de a szakértők inkább pozitív, mint negatív hatásra számítanak.
Molnár Gergely