Jelentősen megnehezült a shortosok dolga a Wall Streeten, legalábbis több internetes forrás is ezt állítja. Értesülések szerint az úgynevezett Spiderek (pókok vagy Spy-ok), azaz SPDR-alapok már nem adnak automatikusan kölcsön részvényt a papírokat rövidre eladó befektetőknek, mint tették azt korábban. SPDR-nek az S&P-500-as index kosarát tartó ETF-eket, azaz tőzsdén jegyzett alapokat nevezik. Ezek jellemzően megveszik az egész indexkosarat a beléjük áramló tőkének megfelelő értékben, viszont bevételeik vannak a portfóliójukban tartott részvények kölcsönadásából is. (Akárcsak a hazai BUX ETF-nek.)
Kereskedők panaszai szerint azonban az eddigi automatikus kölcsönzés helyett előzetesen jelezni kell a nagy Spidereknél, ha valaki kölcsön akar kérni, ekkor az illetőt várakozó listára teszik és csak később kap értesítést, tudnak-e számára részvényt biztosítani vagy sem. Az összesküvés-elméleteket kedvelők szerint a nagy intézmények esküdtek össze annak érdekében, hogy a piacot megtartsák az elmúlt másfél hónapos emelkedés után, persze vannak ennél racionálisabb magyarázatok is.
A zerohedge szerint két tényező is nehezíti a shortosok dolgát, egyrészt az SPDR-ekből jelentős mennyiségű tőke áramlott ki és eleve kevesebb részvényt tartanak, másrészt már nagyon "meg van shortolva" a piac, s e két ok miatt egyszerűen drasztikusan lecsökkent a kikölcsönözhető részvények darabszáma. Az Egyesült Államokban egyébként számos intézkedést terveznek bevezetni a short-selling korlátozására.
A hazai piacon viszont - úgy tűnik - nincs hiány kölcsönpapírokból. A napon túli részvény short pozíciókhoz a brókercégtől kölcsön kell kérni a részvényeket, és általában a négy nagy papírból szokott is lenni kölcsönözhető állomány. Most viszont az egyik banki hátterű brókercég esetében arról számoltak be, hogy OTP-ből csak néhány tízezer darab áll rendelkezésre ilyen célra. Egy másik cégnél viszont akár egymillió OTP-t is kölcsön kérhettünk volna pénteken, és bőséges készletekről számolt be két másik, banki, illetve magántulajdonban lévő brókercég is. Ezek alapján úgy tűnik, túlzóak azok a vélemények, hogy a hazai spekulánsok jelentős short pozíciókat építettek ki és minden bizonnyal a külföldi szereplők részéről is csökkent valamelyest a március elején még tomboló shortolási aktivitás. Ám a külföldiek viselkedésére a hazai cégeknek kevéssé van rálátása, mivel ők Londonban vagy New Yorkban oldják meg a kölcsönzést.
Az egyik banki brókercégnél elmondták, osztalékot fizető részvényt - jelenleg Magyar Telekomot és Richtert - nem adnak kölcsön a szelvényvágás időszakában. Egy másik nagybanknál viszont nem csinálnak ebből problémát, a kölcsönzési díjhoz egyszerűen hozzáadják az osztalékot is. A részvénykölcsönzésről általában elmondható, hogy minden szereplő jól jár vele. Az alapok vagy bankok a kamatszinthez igazodó díjat kérnek a kölcsönrészvényekért, amit a kereslet-kínálati viszonyok módosíthatnak. A brókercégek jutalékbevétele növekszik, a befektetők pedig nem csak egy irányban tudnak kereskedni. A nagy kölcsönadók azonban inkább panaszkodnak, a tavaly még tömegesen shortoló kisbefektetők ugyanis mostanában inkább a vételi oldalt választják.
Molnár Gergely
Lovas-Romváry András