Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai ingatlanalapok helyzetéről tárgyalt az Országgyűlés költségvetési bizottsága szerdai ülésén, amelyre meghívták az alapkezelők és a kisbefektetők képviselőit is. A KÖSZ (Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége) névre keresztelt, egy internetes szerveződésből kinőtt egyesület elnöke, Telkes József hat pontban fogalmazta meg, mit szeretnének az ingatlanalapok jegyeinek tulajdonosai, akik a szervezet becslése szerint összesen közel százezren vannak. Eszerint "perek sokaságának elkerülése érdekében" el szeretnék érni az alapok likviditásának biztosítását akár állami, akár banki segítséggel, mégpedig nem a mostani, többnyire erősen csökkentett árfolyamokon, hanem a november 24-ein. Két pont a befektetők tájékoztatásának javításáról szól, és ez a szervezet is kéri azt, amit az alapkezelők már sok éve hangoztatnak, az alapok illetékhátrányának megszüntetését. Végül egyes esetekben az alapok részvénytársasággá alakítását is lehetővé tennék.
Aki jelenleg befektetési alaptól vásárol ingatlant, annak 10 százalékos illetéket kell fizetnie, így az objektumokat eleve ennyivel olcsóbban kell kínálni a piacon. Más ingatlanbefektetők - köztük külföldi alapok is - viszont ezt projekttársaságok (az adott ingatlan tulajdonlására létrehozott cégek) segítségével teljes mértékben ki tudják kerülni. Az alapok sorsán könnyíthetne, ha egyrészt lehetővé tennék nekik a projekttársaságok létrehozását, másrészt kedvezményes, 2 százalékos illetéket kellene fizetni a tőlük vásárolt ingatlanok után - mondta el az ülésen Szalai Sándor, az alapkezelők szervezetének, a Bamosznak az elnöke is. A projekttársaságon keresztül történő értékesítést Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára könnyebben járható útnak nevezte, mint az illetéktörvény módosítását. Felmerült még az is, hogy a PSZÁF nem követett-e el mulasztást, például a befektetők tájékoztatása terén, ezt a felügyelet természetesen hárította. Amint Szalai Sándor lapunknak elmondta, a jelenlegi helyzetben rövid távon az illetékhátrány megszüntetése lehet elérhető cél. Ugyanakkor később valószínűleg érdemes lesz az alapok szabályozását komolyabban átgondolni, átfogóan átírni a vonatkozó jogszabályokat.
