Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs azonnali gyógyír a Közép-Európában jelenleg tomboló válságra Alexander Young, a Standard & Poor's részvénypiaci stratégája szerint. Mindazonáltal a piac megnyugvásával a régiós országok államcsődjének kockázatát árazó hitelbiztosítási csereügyletek (CDS) kamatkülönbözetei is szűkülnek majd. A szakember szerint mindenképpen a pánik lecsengését vetíti előre, hogy a média ennyire felkapta a témát, hiszen a rubel késő őszi beomlásáról szóló híradások után már sokat erősödött az orosz fizetőeszköz.
A külföldi tőke menekülését indukáló gazdasági tényezők, így például a külkereskedelmi mérlegek aránytalansága, a régió GDP-jének éves szinten várható 0,9 százalékos zsugorodásba fordulása (a Baltikummal és Oroszországgal együtt) továbbra is kifejtik kedvezőtlen hatásukat.
A régiós devizák a többi feltörekvő piaci országhoz képest egyébként pont ezen okok miatt teljesítettek rosszabbul a dollárral szemben. A külföldi befektetők a hitelpiaci válság lecsengéséig elsősorban a biztonságosabb eszközökbe - így dollárba vagy amerikai állampapírokba - menekítik pénzüket, így a részvények terén jó ideig nem várható visszapattanás, legalábbis nem a külföldi vásárlások által. A térségben tapasztalt devizaárfolyamok szerinte hosszabb távon is a mostani nyomottabb szinten stabilizálódhatnak, de - jegybanki intervenciókkal megtámasztva - legalább nem esnek tovább jelentős mértékben. Fontos kérdés lehet viszont a leértékelődés a régiós bankok 80 százalékát tulajdonló nyugati pénzintézetek szempontjából, bedőlő hiteleik legalább negyede ugyanis Kelet-Európában keletkezett.
Egyértelműen nehéz idők elé néz a régió, ezért kiemelten fontos, hogy az EU-tagállamok döntéshozói összehangoltan lépjenek fel a térség devizáinak stabilizálása érdekében - nyilatkozta lapunknak Simon Quijano-Evans, a Crédit Agricole Cheuvreux közgazdásza. A szakértő szerint a közép-európai piacok talpra állásához mindenképp szükséges, hogy előbb aljat találjanak a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók. Mindenesetre Quijano-Evans úgy véli, hosszú távon továbbra is érdekes befektetési sztorinak ígérkezik a térség.
Kelet-Közép-Európában jelentős válság tombol és a helyzet még tovább romlik - mondta lapunknak Richard Morrish (képünkön), a svájci MIG Investments vezető elemzője. A szakember arra számít, hogy a régiós tőzsdék sokat szenvednek még és aljukat - soha nem látott mélységben - fél éven belül érhetik el. A dolog jó oldala az lehet, hogy a lefelé mutató ciklus vége felé járnak már a tőzsdék, mivel a külföldi befektetők távozásával már csak a hazai befektetők gyakorolnak nyomást az árfolyamokra, ennek kifulladásával pedig 9-12 hónapon belül megkezdődhet a korrekciót hozó szakasz. A külföldiek a hitelpiac megnyugvásával szerinte két éven belül fognak visszatérni a régiós tőkepiacra.
Morrish egyébként meglehetősen sajátos és kisebbségi véleményen van a devizák gyengülésével kapcsolatban. Úgy véli, a régiós devizák leértékelődését a külföldi pénznemekben felvett adósság leépítésére kellene kihasználni, a nyugati anyabankok úgyis saját pozícióik védelmével vannak elfoglalva. Ez ugyan a lakosság számára igen fájdalmas lenne, hosszabb távon azonban nagyban javítaná a régió esélyeit. A gazdaság nagyarányú visszaesése után ugyanis már nem lenne hová esni és egy igen visszafogott, de hosszú távon fenntartható konstans növekedésbe kezdhetnének a kelet-európai országok.
Mindemellett a jegybankoknak emelniük kellene irányadó kamatlábaikat (a befektetések kockázati feláraként), ezzel is megtakarításra sarkallva a lakosságot. Ennek hozadéka lehetne, hogy megfelelően magas kamatok mellett a most inkább aranyba és ezüstbe fektető menedékkeresők már csábítóbbnak találnák a magyar állampapírokat is, és ez lehűtené az államcsődre spekulálókat. Aktív befektetőként Morrish például 13-14 százalékos hozam mellett sokkal inkább fektetne magyar állampapírba, mint nemesfémekbe. Az államcsődök esélye szerinte az EU-ban minimális, az unió ugyanis nem engedné bedőlni a tagországokat. Ukrajna már veszélyeztetettebb e téren, az európai bankok számára azonban csak a lakossági hitelek 40-50 százalékos bedőlési aránya lenne igazán veszélyes, ami egyelőre nincs napirenden.
