Még a japán ingatlanpiaci lufi 1990-es kipukkanásakor sem láttak ekkora zuhanást a tokiói befektetők, mint az idén. A szigetország legnagyobb börzéjének vezető indexe, a Nikkei-225 2008-ban összesen 42 százalékot veszített értékéből, megelőzve az 1990-ben regisztrált 39 és a 2000-ben feljegyzett 27 százalékos csökkenést. Az exportorientált ipar a világgazdasági lassulás hatására elvesztette felvevőpiacait, Japán versenyképességét ráadásul a kockázatvállalási hajlandóság eltűnése is rettenetesen rontotta. Megszűnt ugyanis a jenárfolyamot egyre lejjebb szorító carry-trade tevékenység, melynek keretében az alacsony kamatra felvett japán hitelt magasabb kamatozású külföldi devizában fialtatták. A jen visszaerősödése pedig kihúzta az exportcégek lába alól a talajt, soha nem látott mennyiségű tőzsdei vállalat csődjét okozva idén. (A Toyota pedig fennállása során először várhatóan veszteséges negyedévről lesz kénytelen beszámolni.)
Japán ráadásul ezzel a teljesítménnyel a legjobbnak számít a világ tíz legnagyobb tőzsdéje között. Dollárban ugyanis csak 28 százalékra rúg a Nikkei vesztesége, aminél például az S&P-500-ban utazó befektetők majd 50 százalékkal magasabb veszteséget kénytelenek elkönyvelni.
A frankfurti vezető index 40,4 százalékos zuhanással "csak" második legrosszabb évét zárta idén, 2002-ben ugyanis éves szinten 44 százalékos mínuszt regisztráltak. A negatív rekorddöntéstől azonban egyedül a Volkswagen részvényeinek árfolyamát 60 százalékkal felhajtó spekuláció mentette meg a DAX indexet, enélkül ugyanis a mutató veszteségei az 50 százalékot közelítették volna. Az indextagok közül legrosszabban a 88,1 százalékkal zuhanó Infineon teljesített, de nem szerepelt sokkal jobban a 74,7 százalékkal gyengülő Commerzbank és értékének 77,5 százalékát elvesztő Deutsche Postbank sem.
