Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hosszú távon a részvények többet hoznak, mint a kötvények vagy a banki kamatok - mondja a közhely, és számos hazai alapkezelő hirdeti úgy termékeit, hogy azok azért jók, mert hosszabb távon várhatóan túlszárnyalják majd a kockázatmentes befektetéseket. Ez jelenleg, az utóbbi hónapok tőkepiaci viharai után úgy tűnik, nem igaz, legalábbis a múltra nézve, mert a tíz évvel ezelőtt is működött befektetési alapok között csak három olyan van, amelynek hozama a MAX Composite összetett állampapírindexét meg tudta haladni, azok is csak kismértékben, maximum évente egy-két százalékponttal.
Maga a BUX index is majdnem pontosan egy százalékponttal maradt el a MAX indextől. Egy évvel ezelőtt persze még nagyon más volt a kép, a válság nélkül sokkal jobban állnánk. Valószínűleg az is kedvezőbb képet mutatna, ha nem a MAX indexet használhatnánk csak összehasonlításra, hanem létezne egy, a lakossági forintbetétek hozamát mutató index. A MAX-indexcsaládot ugyanis intézményi befektetői árjegyzésből számolják, és a "nagybani piacon" az árak alacsonyabbak, a tipikus kisbefektető ilyen árak mellett általában nem jut állampapírhoz. A lakossági banki kamatok is sok éven keresztül többnyire elmaradtak az állampapírokétól.
Így nem meglepő, hogy a hozamlistán inkább kötvény- és pénzpiaci alapokat találunk elöl, tisztelet a kivételnek, mint az Aegon részvényalapja és a Concorde vegyes konstrukciója. A részvényalapok közötti nagy különbségek is érthetőek, ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak az alapkezelők ügyessége, hanem a befektetési politikák kisebb-nagyobb különbsége is szerepet játszik bennük.
Tíz évvel ezelőtt 71 nyilvános nyílt végű alap volt a hazai piacon, ma kicsit több, mint ennek a négyszerese, és akkor még nem beszéltünk a több száz, már nálunk is kapható külföldi alapról. Hozamtáblázatunk azonban csak 32 alapot tartalmaz, az alapok mintegy fele ugyanis megszűnt azóta: sok kisebb alapocska a kilencvenes évek végén bekövetkező brókercégcsődhullámmal, illetve a piacról ebben az időszakban önként távozó brókercégekkel együtt tűnt el. Mások bankfúziók nyomán olvadtak be az erősebb pénzügyi csoport alapjaiba. Néhány Quaestor-alap pedig azért hiányzik a listáról, mert nincsenek benne régi adataik a Bamosz adatbázisában.
