A csoport ingatlanalapjának helyzete a jelek szerint továbbra is stabil.
A pénzpiaci alapok a válság idején is viszonylag biztos kikötőnek bizonyultak, az októberi-november eleji kisebb átmeneti csökkenések után az állampapírokkal együtt legtöbbjük árfolyama ismét felfelé tart. Az utóbbi három hónapban éves szintű hozamaik általában évi 6-9 százalékot tettek ki, és ha a mostani legjobb kamatakciókkal összehasonlítva éppen nem is túl versenyképesek, a veszteségektől megvédték befektetőiket. Van azonban egy kivétel, az Erste Pénzpiaci Alap, amelynek árfolyama három hónap alatt 3,6, ezen belül az utóbbi egy hónapban egy százalékkal csökkent, október első napjaitól mostanáig szinte folyamatosan esett.
Információink szerint az alapban voltak olyan, külföldi pénzintézet által forintban kibocsátott kötvények, amelyekből a kezelési szabályzat szerint legfeljebb a tőke 10 százalékát kitevő arányban tarthatnak.
A beinduló gyors tőkekiáramlás miatt azonban e kötvények aránya túllépte az engedélyezett limitet, ezért a papírokat apránként értékesíteniük kellett az otc-piacon (tőzsdén kívüli kereskedelemben), ami a másodlagos piac eleve szűkös volta és a pénzügyi válság miatt csak alacsony áron volt lehetséges. Ráadásul a még a portfólióban maradt papírokat is folyamatosan át kellett értékelni erre az alacsonyabb árra. (A portfólió nagy részét kitevő betétek és diszkontkincstárjegyek viszont hozták a tőlük elvárható hozamot.) Állítólag mostanára ezt a problémás csomagot teljes mértékben felszámolták, bár az árfolyam még a múlt hét elején is esett.
Ami az Erste Ingatlan Alapot illeti, a számok fényében a helyzete továbbra is stabil. December 1-jétől nála 30 naptári napra csökkentették a PSZÁF nyomására mindenütt bevezetett 90 forgalmazási (azaz mintegy 130 naptári) napos visszaváltási határidőt, a december elején kezdeményezett visszaváltásokat tehát január elején fizetik ki. A visszaváltások ennél az alapnál valószínűleg még mindig a likvid eszközök csak egy részét érintik (a novemberi portfóliójelentés szerint a 150 milliárd forintos össztőkének csak 45 százaléka volt ingatlanban, a többi zömmel bankbetétben, kisebb részben pedig állampapírban). Az alapba egyébként már friss pénzek is érkeznek a kisbefektetők részéről. (Az egyik napon a statisztikák szerint egyösszegű, hárommilliárd forint körüli befizetés is történhetett.) Az általános krízis egyelőre más alapoktól eltérően a befektetési jegyek árfolyamán sem látszik.
