Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A részvényár a hírek hatására valamelyest felülteljesítette a lefelé tartó piacot.
Akvizícós célként tekint a kelet-közép-európai régióra a Szberbank, Oroszország legnagyobb bankja, elsődleges célpontja az OTP vagy a Raiffeisen International lehet - hivatkozott egy, a bank terveit jól ismerő, de meg nem nevezett forrásra az orosz hírügynökség. A banknak ugyanakkor jelenleg nincs pénze az akvizíciókra, hiszen igen jelentős eszközeit veszi igénybe a válság körülményei között orosz partnereinek hitelezése. Ráadásul külföldi vásárlási terveit egyéb megfontolások miatt sem valósíthatja meg jelenleg - Vlagyimir Putyin éppen a múlt héten bírálta azokat a bankokat, amelyek az állami mentő csomagként kapott összegekből akvizíciókat terveznek. A hírügynökség egy másik, de szintén meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt is tudni vélte, hogy a Morgan Stanley - amely ellen éppen PSZÁF-vizsgálat folyik a múlt hónapban közzétett, az OTP részvényét a legpesszimistább forgatókönyv szerint 600 forintos célárral értékelő elemzésének piacbefolyásoló volta miatt - már meg is kapta a megbízást az üzletre, és azonnal nekiállt vásárolni a budapesti parketten.
A Szberbankot az OTP-vel hírbe hozó forrás szerint a nagy hálózattal rendelkező kelet-európai bank vásárlása az orosz nagybank stratégiai tervei között szerepel, akár úgy is, hogy szövetségre lép az adott bankkal és csak 25 százalékot szerezne benne, például valamilyen részvénycserés megoldással. A 25 százalék egybecseng a magyar jogszabállyal és az OTP alapszabályával, hihetőbbé téve a történetet, igaz, abban az is szerepel, hogy már kétszázalékos tulajdonszerzés után is bejelentési kötelezettsége van a potenciális részvényvásárlónak. Az OTP nem kívánta kommentálni a sajtóértesüléseket.
A Szberbank honlapja szerint részvényeinek 57,6 százaléka az orosz jegybank kezében van, a maradékból 36,5 százalékot intézményi befektetők birtokolnak. Becslések szerint a pénzintézet 20 százaléka lehet külföldiek tulajdonában. Éves árbevétele az első félévben 213,4 milliárd rubel (6,2 milliárd dollár) volt, nettó nyeresége 67 milliárd rubel, ami csaknem 40 százalékos növekedés az elmúlt év azonos időszakához képest. A pénzügyi válság a Szberbankot is megviselte: az elmúlt hónapokban az orosz tőzsde nagy vesztesei közé tartozott, volt olyan nap, amikor 20 százalékkal zuhant az árfolyama. Október elején a kormány úgy döntött, hogy a jegybankkal együtt 950 milliárd rubel alárendelt kölcsönt ad az orosz nagybankoknak, hogy azok továbbhitelezzék azt az orosz vállalatoknak. (Utóbbiak nem tudtak külföldön kölcsönhöz jutni, hogy refinanszírozzák korábbi külföldi hiteleiket.) A két nagy állami bank, a Szberbank és a VTB Group 500, illetve 200 milliárd rubelt kapott.
Ha esetleg sor kerülne egy nyilvános ajánlatra - aminek a mostani körülmények között nem túl nagy az esélye -, a minimális ajánlati ár a 180 napos átlagár - ez most valamivel 4750 forint alatt van - vagy a részvényenkénti saját tőke összege, ami ennél jóval alacsonyabb. A jogszabályok időközi változása miatt a saját tőkét a legutolsó éves vagy féléves beszámoló alapján kell figyelni. Ezért ha valaki most tenne ajánlatot, egyes vélemények szerint csak a féléves jelentésben szereplő 3478 forintos részvényenkénti sajáttőke-érték lenne a mérvadó, nem pedig a harmadik negyedéves időközi vezetőségi beszámolóban szereplő 4168 forint.
