Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság ellenére viszonylag komfortos pénzügyi helyzetben van a Mol, a korábban megnyitott hitelkeretnek köszönhetően ugyanis két évig biztosan nem kell a piachoz kölcsönért fordulnia - mondta el Molnár József, a Mol pénzügyi igazgatója a portfolio.hu által rendezett konferencián. Tehát legközelebb 2010 októberében szorul refinanszírozásra. A hitelkerettel és betéteivel együtt mintegy 1,5 milliárd eurós mozgástere van, ám nem tervezi, hogy jövőre hozzányúl ehhez, beruházásait inkább készpénzáramlásából finanszírozná. Ehhez 30 százalékkal vágja vissza a jövőre elkölteni tervezett beruházási összeget - hogy ez pontosan mely területeket érint majd, arról egyelőre nem született döntés. A Mol a költségek csökkentésével is reagál a válságra, a jövő évi tervek csoportszinten 80 millió euró lefaragásáról szólnak.
A piaci környezet nem feltétlenül alakul jövőre kedvezően a Mol számára - bár közép- és hosszú távon finomítóinak dízelorientáltsága versenyelőnyt biztosít neki. A társaság úgy számol, 2009-ben 60 dollár körül lesz az átlagos Brent-olajár, a benzin finomítói árrése az idei 121 dollárról 80 dollárra csökken, a dízel esetében pedig a marzs 220 dollárról 160 dollárra mérséklődik, miközben a petrolkémiai marzs is zsugorodik. Molnár József kérdésre válaszolva elmondta, nem számítanak jelentős piaci átrendeződésre a régióban (a Mol persze szeretné befejezni az INA konszolidációját), mert bár a részvényárfolyamok a mélybe zuhantak, ami jó alkalmat biztosítana a felvásárláshoz, szinte senki nem tud jelenleg hozzájutni az ehhez szükséges hitelekhez.
Az OTP is kénytelen reagálni a válságra, a bank elsősorban hitelkihelyezésének visszafogásával teszi ezt meg - mondta el Urbán László, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese - a középtávú cél pedig a hitel/betét mutató csökkentése. A Molhoz hasonlóan az OTP-nek sem kell jövőre a piacon forrást keresnie, nettó likviditási tartaléka egyéves időhorizonton belül eléri az 1,6 milliárd eurót. Az olajipari céghez hasonlóan azonban az OTP sem kíván ehhez a tartalékhoz nyúlni, és úgy számol, a gazdasági válság miatt bekövetkező esetleges hitelminőség-romlás nyomán szükségessé váló céltartalékképzés is megoldható a cash-flow-ból.
Az állami mentő csomaggal kapcsolatban Urbán elmondta, arra a banknak nem a túlélés érdekében lenne szüksége, anélkül is jövedelmezően tud működni, hanem azért, hogy növelni tudja a hitelkihelyezést, annak stagnálása ugyanis nehéz helyzetbe hozza majd a recesszió által egyébként is sújtott hazai vállalkozásokat. A hitelezés bővítéséhez viszont egyáltalán nem szükséges, hogy az állam tulajdonrészt szerezzen a bankban, a cég részvényesei ebbe nem is biztos, hogy beleegyeznének. Urbán sokkal jobbnak tartja azt a régió több országában már alkalmazott módszert, hogy az állam - díjért cserébe - garanciát nyújt a bank által felvett hitelekre, így a bank partner tudna abban lenni, hogy ne álljon le a hitelezés az országban. (Bár a magyar állam, mint az az állampapírpiacon is látszik, nem túl hitelképes, ám ehhez megfelelő hátteret jelenthetne az IMF-től kapott hitelkeret.)
Az előbbi két cégnél könnyebb helyzetben van a Richter, a gyógyszerpiac ugyanis kevésbé van kitéve a válság hatásainak. A Richter ráadásul bőven el van látva készpénzzel, így hitelekre egyáltalán nem szorul. A gyógyszergyár a nadrágszíjat már tavaly meghúzta, számára ugyanis a gyógyszerkasszával kapcsolatos szabályozás 2007-es megváltoztatása jelentette a komoly érvágást. Azért a válság miatt szorosabban figyeli majd vevői fizetőképességét, illetve szerényebb növekedéssel számol, de előnye is származik a válságból: a forint gyengülése javítja exportlehetőségeit, illetve rövid távon is helyreállítja pénzügyi eredményét. (A kedvező forintárfolyamot látva a társaság meg is kezdte devizapozícióinak fedezését.)
A Magyar Telekom helyzetét egyrészt a csökkenő vásárlóerőn keresztül rontja a válság, másrészt viszont megfelelő tőkeellátottságának köszönhetően jó lehetőségeket is tartogathat. Versenytársai közül ugyanis a többség nagyon eladósodott, a működését anyavállalatán keresztül finanszírozó Telekom számára viszont adott esetben nyitott a lehetőség egy olcsó akvizícióra - mondta el Christopher Mattheisen, a cég vezérigazgatója.
Az Állami Nyomda viszonylag optimista a jövőjét tekintve - mondta Zsámboki Gábor vezérigazgató. A társaság speciális területen működik, s bár az elemzők a tőzsdei bevezetéskor kockázati tényezőként kezelték az állami megrendelések magas arányát, ez most kifejezetten kedvező számukra. A társaság tartja 90 forintos részvényenkénti eredménytervét, s bízik benne, hogy jövőre is növekedni tud. Mivel hitelállománya alacsony, ezért továbbra sem tett le az akvizíciókról, de a decemberi közgyűlés döntését követően saját részvényt is vásárolna. Ezeket a későbbiekben akvizíciós célokra is felhasználhatná.
