Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piacok üdvözölték a választást, mely szerint Henry Paulsont, a New York-i Federal Reserve Bankot vezető Timothy Geithner váltja majd a pénzügyi tárca élén, aki korábban tevékenyen részt vállalt az AIG és a Bear Stearns megmentésében. A Citigroup papírja 35, a JP Morgan Chase pedig 16 százalékkal jött vissza a kereskedés utolsó órájában. A Citigroup hajrája így is kevés volt a szinten maradáshoz, de miután Vikram Pandit vezérigazgató gyakorlatilag bevallotta, hogy nincs igazi terve a bank talpra állítására, ez nem is meglepő. Ennek ellenére a bank megmenekülhet, állítólag az amerikai kormány segítheti ki a pénzintézetet, miután tőzsdei értéke három nap alatt a felére olvadt. Az energiacégek közül az Alcoa 23, az Exxon Mobil részvénye 11 százalékkal drágult a nyersolaj áremelkedésére és az OPEC termeléscsökkentési szándékának hírére. New Yorkban 49,88 dolláros ár alakult ki a nyersolaj januári jegyzésére. A Dow Jones 6,5, a Nasdaq 5,2, az S&P-500 index pedig 6,3 százalékkal erősödött pénteken.
Az európai befektetők hangulatát előbb az eurózóna szolgáltató és feldolgozóipari ágazatáról érkező, a vártnál rosszabb adatok, majd a Goldman Sachs jövő évi amerikai GDP-becslésének lefelé módosítása rontotta el, így az európai börzék közel háromszázalékos veszteséggel zárták a hetet.
A gyógyszerpapírok, amelyek az elmúlt hetekben viszonylag rugalmasan mozogtak, pénteken komolyabb árfolyamveszteséget szenvedtek el. A Novartis 6, a Sanofi-Aventis részvénye pedig messze 10 százalék fölött gyengült. A pénzügyi szektorra a Citigroup körüli bizonytalanság hatott kedvezőtlenül, a SocGen részvényárfolyama 13 százaléknál is nagyobb arányban csökkent. Az ING részvénye közel 7 százalékot veszített árából, a Deutsche Bank pedig majd 3 százalékot.
