Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kéthetes felfüggesztés lejártával mától újraindul a nyilvános, nyílt végű ingatlanbefektetési alapok jegyeinek forgalmazása - ez a jó hír. Pénzt azonban senki sem kap azonnal - ez a rossz, legalábbis sokak számára. Az alapkezelők az utóbbi napokban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nyomására beépítették az alapok kezelési szabályzataiba a jogszabályokban legalább tíz éve létező, de még sohasem alkalmazott kitételt, amely a befektetési jegyek visszaváltására legfeljebb 90 napot ad. Tehát ha valaki vissza szeretné váltani befektetési jegyeit, akkor erre most is megbízást adhat, de az csak 90 nap múlva - és nem mellesleg az akkor érvényes, ma még nem ismert egy jegyre jutó nettó eszközértéken - teljesül. (Hasonló késleltetett módszert az értékpapíralapok jelentős részénél eddig is alkalmaztak, de ott csak 2-3 napos a csúszás.)
Ez alól péntek délutánig egyetlen kivételről lehetett hallani, az Erste-csoport közleménye szerint ugyanis december 1-jétől áttér a tárgynap plusz 31 napos elszámolásra. Az Erste helyzete egyébként az egyik legstabilabb, október végi portfóliójelentése szerint 84 milliárd forintnyi likvid eszköz volt benne, ennek jelentős része még feltehetően most is megvan. Az OTP Ingatlan Alap kezelője is utalt rá, hogy törekszik a visszaváltási határidő előbbre hozására, ennek az alapnak is jó a pénzügyi helyzete, a bank közleménye szerint jelenleg 22 milliárdnyi likvid eszköze van. Ezenkívül azt is jelezték, hogy az OTP - amelynek tulajdonában jelenleg is a befektetési jegyek több mint 10 százaléka van - nem zárkózik el újabb befektetési jegyek vásárlásától, amit úgy is értelmezhetünk, hogy szükség esetén pénzt tesz be az alapba.
A Raiffeisen Ingatlan Alap pénzügyi helyzete korábbi számításunk szerint valószínűleg nem túl jó, ennek ellenére a forgalmazás ott is indul, a visszaváltási megbízásokat le lehet adni. A távlati tervek viszont merőben mások, az alap az eddigi formájában lényegében meg fog szűnni. A bank közleménye ugyanis azt írja, hogy alapkezelője "megteszi az alap zárt végűvé alakulásához a törvényben előírt lépéseket", valamint "a tervezett zárt végűvé alakítás előtt a befektetőknek lehetőségük lesz a befektetési jegyeik aktuális nettó eszközértéken történő visszaváltására, amennyiben a zárt végű alapban nem kívánnak részt venni. Azon befektetésijegy-tulajdonosoknak, akik az új zárt végű alapba továbbviszik befektetésüket, a Raiffeisen Bank Zrt. tőke- és hozamgaranciát nyújt". A zárt végű alapok előnye az alapkezelő számára, hogy a nyílt végűekkel szemben nem kell folyamatosan visszaváltani, így az eszközök értékesítési kényszere sem jelentkezik. Ezeket elvileg a tőzsdei forgalomban lehet adni-venni, a jelenlegi válság közepette azonban feltehetően nem lenne túl jó áruk.
Azoknak a befektetőknek, akiknek mégis pénzre van szükségük, a legtöbb helyen lombardhitelt (értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelt) adnak, ilyen értelmű nyilatkozatot tett eddig a Budapest Bank, az Erste, az OTP és a Raiffeisen is (a PSZÁF hat érintett bank közül ötnél tud ilyen szándékról). A Reálszisztéma honlapján azt írták, hogy az ingatlanalapnak 500 millió forintnyi likvid tartaléka van (ez a tőke nem egészen hetede). Egyedül az Erste Ingatlan Alapba fektető Posta Ingatlan Alapról írta pénteken a posta még mindig, hogy "a felfüggesztés lejárta után a forgalmazása változatlan formában folytatódik", de ez valószínűleg csak feledékenység.
