Közel ötmilliárd forintos veszteségről szóló beszámolóval szomorította el tegnap tulajdonosait a Mol. A veszteség elsősorban annak a 33 milliárd forintos nem realizált pénzügyi bukásnak a következménye, mely a devizás egyenlegek - elsősorban hitelek és egyéb pénzügyi tételek - átértékeléséből származik. A cég mindezzel együtt a három negyedév után mintegy kétezer forintos részvényenkénti eredménynél tart.
A Mol legjobban teljesítő divíziója ezúttal a kutatás-termelés volt, mely a Szőreg-1 mező értékesítésének egyszeri hatása nélkül is 63 százalékkal javulva 32,9 milliárd forintos üzleti eredményt produkált a negyedévben, a három negyedév alatt pedig összesen 87,3 milliárd forintot ért el.
A divízió teljesítményét jelentősen javította az igen magas kőolajár, amelynek az időszak végén bekövetkező csökkenését valamelyest ellensúlyozta az ezzel egy időben erőteljes gyengülésnek induló forint. A szokatlanul nagy ár- és árfolyamváltozások - melyek hosszabb távon talán kiegyenlítődnek - mellett az üzletággal kapcsolatban negatív hír, hogy a kitermelés szintje most is csökkent, legalábbis az előző év hasonló időszakaihoz viszonyítva.
A leglátványosabban a feldolgozás-kereskedelem szekcióban esett vissza a társaság teljesítménye, az üzletág 4,5 milliárdos üzleti eredménye kevesebb mint egytizede a tavalyi év hasonló időszakinak - annak ellenére, hogy a finomítói árrések egyelőre továbbra is kedvező szinten maradtak.
A gyenge eredményben hatalmas szerepe volt a csökkenő kőolajáraknak és a dollárral szemben erős helyi valutáknak, melyek miatt 25,9 milliárd forint veszteség keletkezett a készletátértékeléseken. Ezeket a hatásokat az elemzők jelentős részben előre jelezték, még azzal is számolhattak, hogy a mantovai finomító a szokásosnál is nagyobb készletet volt kénytelen felhalmozni szeptemberre tervezett leállása miatt. Ezt azután a meredek olajáresés miatt csak jóval alacsonyabb áron tudta értékesíteni, egymagában 10 millió eurós EBITDA-veszteséget előidézve ezzel.
A petrolkémiai szegmens üzleti eredménye javult, de még így sem volt képes nyereségesen működni. Mindazonáltal pozitív, hogy a második negyedév 13 milliárdos veszteségét követően a harmadik negyedév már csak 0,2 milliárd forint mínuszt hozott. A javulás az iparági árrés javulásának következménye (59 százalék), ami EBITDA-szinten már 4,3 milliárdos többletet hozott azonban ez sem volt elég azonban a pozitív üzleti eredményhez.
Nem maradt hatás nélkül a Molra részvényei árának elmúlt időszakban bekövetkezett csökkenése sem, ugyanakkor érdekes módon ezek a hatások inkább kiegyenlítették egymást. Így míg a Magnolia-opción 30,8 milliárdos nem realizált eredmény keletkezett, a CEZ-zel kötött ügyletek eredményeképpen 34,5 milliárdos veszteséget könyvelt el a cég. A társaság sajátrészvény-ügyletei és a gyorsjelentés fogalmazása szerint harmadik feleknél levő saját részvényekkel kapcsolatos visszavásárlási opciók adózási hatása több mint 25 milliárdos adózási megtakarítást eredményezett. Így a társaság az első három negyedévben 57,6 milliárd forinttal, 17,6 milliárd forintra csökkenthette adófizetési kötelezettségét. Jelentősen nőtt eközben az eladósodottság, a mutató értéke hajszál híján elérte a Mol-menedzsment által felső limitként megszabott, utoljára a gázveszteségek idejében meghaladott 40 százalékot.
Kétségkívül messze nem ez az a gyorsjelentés, melyre a Mol a legbüszkébb lehet az elmúlt időszakból, ugyanakkor elmondható, hogy a társaság az alaptevékenységeiben továbbra is viszonylag jól teljesít. Talán egyedül a kitermelés csökkenése aggasztó egy kicsit, ugyanakkor az olajárak mérséklődésével hosszabb távon megoldódhat ez a probléma is, hiszen 50 dolláros olajárnál valószínűleg olajmezőt is olcsóbban lehet szerezni, mint 150 dollárosnál. Ráadásul a társaság egyre közelebb kerül az INA feletti kontroll megszerzéséhez, amivel önmagában tovább növelheti kitermelési kapacitását. Kicsit távolabbról nézve az is elmondható, hogy egy olyan társaságnak, melyre a részvényügyletek és opciók miatt ilyen mértékben hathattak az elmúlt időszak pénzügyi turbulenciái, kisebbfajta csodára lehetett szüksége ahhoz, hogy akár ilyen teljesítményt is nyújthasson. Mindezek alapján elmondható, hogy a Mol, ha kiheveri az OMV - egyelőre legalábbis - balul sikerült felvásárlási kísérletét és az abból eredő hatásokat, hosszabb távon akár jól is kijöhet az elmúlt időszak fejleményeiből.
A veszteséges negyedévvel azonban vélhetően ennek ellenére nem fognak nagyon büszkélkedni, hiszen ilyenre a gázüzletág hajdani veszteségei óta nem volt példa, és ezt a pénzügyi válság is csak részben magyarázza. Mint Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a gyorsjelentéshez fűzött kommentárjában elmondta, a cég helyzete stabil, az INA-részvények megvásárlása után is 1,5 milliárd euró hitelkeret és pénzbetét áll rendelkezésére, és hosszabb távon is legalább 1,2 milliárd euró szabad mozgásteret kívánnak biztosítani maguknak úgy, hogy a szükséges beruházásokat saját forrásból finanszírozni tudják. Ehhez az eddigieknél is szigorúbb költséggazdálkodási és beruházási tervet készítenek. Akvizíciókról ugyanakkor már nem beszélt.
