Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap a parlament - az utolsó pillanatban az MFB-ről szóló jogszabályba beszúrva - elfogadta a tőkepiaci törvény ingatlanalapokra vonatkozó szabályainak módosítását, ami elsősorban az alapok forgalmazásának felfüggesztésére, illetve átalakulásukra, megszüntetésükre irányul. A jelenlegi helyzetben a módosítások részben időnyerésre alkalmasak - a pénzszűkén nyilván közvetlenül nem képesek segíteni -, illetve hosszabb távon javítják a kereteket a helyzet kezelésére. A jogszabály szerint a PSZÁF az alapkezelő kérésére és saját hatáskörben egyaránt felfüggesztheti az alapok jegyeinek forgalmazását legfeljebb 180 napra, ha tíz egymást követő napon a befektetők visszaváltják az alap vagyonának tíz százalékát, vagy például a likvid eszközök aránya 15 százalék alá csökkent. Ha a 180 nap leteltével is fennállnak a felfüggesztés okai, elrendelik az alap megszüntetését.
Ebben az esetben az ingatlanok értékesítésének egy év lesz a határideje, ami fél évvel meghosszabbítható - az eddigi határidő fél év plusz három hónap volt. (Egyéb eszközök, például értékpapírok eladására a törvény változatlanul egy plusz három hónapot ad.) A nyílt végű - azaz folyamatosan visszaváltható - ingatlanalapok ezentúl átalakulhatnak zárt végű - lejárat előtt vissza nem váltható - alapokká. Módosították a hitelfelvétel szabályait is, ezentúl az alap likviditásának biztosítása céljából is lehet majd hitelt felvenni az ingatlanok fedezete mellett, nem csak más célokból.
Jól értesült körökből származó információink szerint a PSZÁF a napokban azon dolgozik, hogy az alapkezelők villámgyorsan beépítsék az alapok kezelési szabályzataiba azokat a pontokat, amelyek szerint az ingatlanalapok jegyeit normál esetben 90 napon belül válthatják vissza, és tudatosítsák a befektetőkben, hogy inkább az ettől való pozitív eltérés a rendkívüli eset, a komoly engedmény. (A törvényben eddig is 90 napos határidő szerepelt, csak erről igen kevesen tudtak és még kevesebben törődtek vele.)
Azt, hogy ténylegesen lesz-e lehetőségük hétfőtől kiszállni az arra vágyóknak vagy sem, valószínűleg alapja válogatja majd: ahol van még bőven likvid tartalék, ott igen, ahol nincs, ott nem. (Korábbi, a havi portfóliójelentéseken és a nettó eszközérték-adatokon alapuló számításunk szerint az előbbi kategóriába tartozik a nagyobbak közül az Erste és az OTP alapja, az utóbbiba pedig a Raiffeisené és az Európa Alap.) De ezenfelül is számos kérdés marad megválaszolatlanul, a legfontosabb talán, hogy besegítenek-e az anyabankok, ha kell, és lesz-e szükség ingatlanok kényszerértékesítésére, illetve átértékelésére, valamint hogy mindez milyen áron történne.
