Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A PSZÁF péntek este tett közzé egy határozatot honlapján, amelyben tíz forgalmazási napra felfüggeszti az összes - szám szerint huszonkilenc - Magyarországon bejegyzett, nyílt végű ingatlanalap befektetési jegyeinek forgalmazását. Ez vonatkozik az "alapok alapjaira" és a zárt körben kibocsátott konstrukciókra is. A felfüggesztés időtartama alatt a jegyeket nem lehet megvásárolni, illetve visszaváltani. Amint a felügyelet írja, az intézkedés célja, hogy "a felfüggesztés időtartalma alatt az érintett intézmények a megtakarítók befektetéseinek védelme érdekében a befektetési jegy tulajdonosokat tájékoztassák az ingatlanalapokba és az ingatlanalapok alapjaiba történő befektetések természetéről, értékük várható alakulásáról, kockázataikról". Ez azonban alighanem csak a kezdet. Egyúttal ugyanis kötelezték is az alapokat, hogy módosítsák kezelési szabályzatukat, megnevezve azt a jogszabályt is, amelyet a szabályzatokba bele kell venni. Az átlagbefektetők által kevéssé ismert, de a tőkepiaci törvényben hosszú évek óta létező klauzula (248. paragrafus, 3. és 4. bekezdés) ugyanis lehetővé teszi, hogy a visszaváltási megbízások elszámolása, vagyis a kifizetés ingatlanalap esetében legfeljebb kilencven forgalmazási napra kitolódjon.
Mindez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy az ingatlanalapok egy része már likviditási problémákkal küzd vagy azok előtt áll, és a kiszállni vágyó befektetőknek sokat kell majd várniuk a pénzükre. Felmerülhet a kérdés, hogy mely alapok vannak gondban. A piac relatíve koncentrált, a tőke nagy része, közel háromnegyede négy nagyobb konstrukcióban tömörül. (Kisebb alapok problémái miatt pedig aligha függesztenek fel egy egész szektort.)
A nagyok közül a legfrissebb, szeptember végi havi jelentések szerint mindegyiknek nagyobb mennyiségű likvid tőkéje volt, mint amennyi pénzt kivontak belőlük azóta. Azaz a pénz még feltehetően nem fogyott el (hacsak a pénteki, az adatokban még feltehetően nem szereplő napon nem történt valamiféle komoly roham a bankfiókokban), csak pár alapnál (a számok alapján leginkább az Európánál és a Raiffeisennél) közel járhatott hozzá.
Az alapokból egyébként hagyományosan akkor veszik ki a befektetők a pénzüket, ha a kamatok magasak, és az alapok hozama ezzel nem tart lépést. Ez most bekövetkezett, és az összes nagyobb alap tőkéje drasztikusan csökkent szeptember vége óta; a pénzkivonás összesen 142 milliárd forint körül volt (még mintegy 379 milliárd forint van az alapokban). Eddig az alapok hozama annyira kiszámítható volt, mint valami pénzpiaci alapé, és mivel a köztudatban az él, hogy az ingatlan legalábbis hosszú távon biztonságos befektetés, sokan nyilván nem szembesültek a kockázatokkal. A fő probléma az, hogy az ingatlanok értékesítése sok időbe telik, illetve egy gyorsított vagy kényszerű értékesítés jelentős veszteséget okozhat. Másképpen megfogalmazva, a szektorban illikvid, hosszú távú befektetéseket finanszíroztak likvid, bármikor likvidálható forrásokból. Abban lehet esetleg reménykedni, hogy az "anyabankok" valamilyen módon pótolják a szükséges összegeket. További kérdés, hogy azok az ingatlanértékelések, amelyeket közel másfél évnyi ingatlan-, pénz- és tőkepiaci világválság sem tudott megrengetni, mennyire reálisak...
A történet minden bizonnyal sokáig folytatódni fog. Az első reakciók között az Erste-csoport közölte, hogy az általa kezelt ingatlanalapokat illetően indokolatlannak és szükségtelennek tartja az intézkedést. Továbbra is bízik ingatlanalapjai kedvező teljesítményében, és ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogy akiknek szükségük lesz tőkéjükre, a befektetési jegyek fedezete mellett hitelt biztosít. Az alapkezelők szervezete, a Bamosz pedig kiemelte, hogy amennyiben a likvid befektetések aránya egy adott szint alá csökken, a befektetési jegyek visszaváltását fel kell függeszteni mindaddig, míg az alap kezelője ezt nem tudja a megfelelő mértékig növelni. "Ez a nemzetközi befektetési piacokon, így jelenleg például Németországban is, alkalmazott gyakorlat" - írják.
