Jelentősen nem változtatta meg az alapletétek szintjét a KELER hétfőtől, a nagyok közül csupán a Telekom esetében emelt valamelyest (az elszámolóházi alapbiztosíték részt 60 ezerről 65 ezerre. A kisebb papíroknál előfordult emelés (így például az Egisnél, illetve az RFV-nél) és csökkentés (például Pannonflax, Synergon) egyaránt, zömüknél azonban a tartás mellett döntött az elszámolóház.
Mindezt azzal indokolták, hogy a vezető termékekben a tényleges napi árváltozások, a múlt héten rendszeresen, illetve hétfőn meghaladták az alapbiztosítékok szintjét, azaz a termékekben keletkezett árkülönbözetek meghaladták a KELER által előzetesen beszedett fedezetek összegét, ráadásul a nagymértékű volatilitás mellett naponta többszöri klíring volt jellemző - indokolta a változtatásokat megkeresésünkre Dudás György, a KELER vezérigazgatója. Hozzátette, a piaci szereplőkkel folytatott konzultálások után az elszámolóház nemcsak az eltérő megbízói és klíringtagi igényeket, hanem a teljes tőkepiac stabilitásának fenntartását mérlegelte az alapletétképzésben végrehajtott módosításaival.
Elfogadhatóak - és valahol érthetőek - a változtatások, de a piacnak nem jelentenek lényegi segítséget - mondta Káplár Norbert, a Raiffeisen üzletkötője a Napinak.
Tulajdonképpen nincs nagy előrelépés, a hétfői határidős kereskedésen nem látszott nyoma az alapletétek változtatásának és még mindig nagy késéssel reagál az elszámolóház a piaci folyamatokra. A legjobb példa a decemberi BUX-határidő, amelynek biztosítéka még mindig varázslatos szinten van, szinte tőkeáttétel nélkül lehet ügyletet kötni rá. Káplár szerint a KELER a jelenlegi volatilitás folytán valószínűleg kivárásra játszik, azonban - tette hozzá - ha a kedélyek lecsillapultak és a részvényárfolyamok beálltak egy stabilabb szintre, újra napirendre kellene venni a letétcsökkentés kérdését a likviditás fokozása érdekében.
