Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (Fed) azután döntött az American International Group (AIG) kimentéséről, hogy a csőd szélén egyensúlyozó biztosító magántőke bevonására irányuló tárgyalásai rendre zátonyra futottak az elmúlt két napban. Márpedig egy ilyen méretű és fontosságú intézmény bedőlését már nem bírná elviselni sem a piac, sem az amerikai gazdaság egésze. Az AIG bukása ugyanis jóval meghaladta volna a Lehman Brothers csődjét, az összefonódások és keresztügyletek folytán az iparágban mintegy 180 milliárd dolláros veszteséget okozhatott volna. Az amerikai tőzsdék ugyanakkor pánikszerű eladásokkal reagáltak a hírre, lapzártánkkor a Dow Jones 3,4 százalékos, a Nasdaq 3,6 százalékos mínuszban volt.
A kedden 21 százalékos árfolyamesést elkönyvelő AIG részvényei szerdán, a kimentés bejelentését követően további 45 százalékot estek lapzártánkig, míg a biztosító által jegyzett CDS-ek (hitelbiztosítási csereügyletek) elvárt prémiuma csaknem megduplázódott 508 bázispontra, ami azt jelenti, a kereskedők a biztosítóóriás bukását árazzák be - írja a Marketwatch.
Az amerikai állam összességében - névlegesen szigorúan az adófizetők érdekeit szem előtt tartva - 79,9 százalékos pakettre tesz szert, jogosítványt szerezve arra, hogy befagyassza az osztalékfizetést, ami további csapást jelentene az idén eddig 94 százalékot eső részvények tulajdonosainak. Az AIG szanálásához nyújtandó segítségért pedig az amerikai pénzügyminisztérium ahhoz a Morgan Stanleyhez fordult, amely már a Freddie Mac és a Fannie Mae kormányzati védnökség alá vonásánál, azaz a gyakorlatban "államosításánál" is betöltötte a tanácsadói szerepet.
A kétéves rulírozó (azaz a törlesztés után meghatározott keretig újra igénybe vehető) 85 milliárd dolláros hitel lehetővé teszi, hogy az AIG fokozatosan adhassa el eszközeit, ebből törlesztve a jelenleg 2,88 százalékos három hónapos Libor (londoni bankközi kamatláb) plusz fix 8,5 százalékpontos kamatot és tőkerészleteket, illetve finanszírozza átszervezését.
Az AIG állami kimentésével immár közel 700 milliárd dollárt költött az adófizetők pénzéből az Egyesült Államok kormányzata a pénzügyi és ingatlanpiacok stabilizálására, azonban elemzők további 900 milliárdos intézkedéscsomagot sem tartanak kizárhatónak az eddig tapasztaltak alapján. A Reuters által megkérdezett szakértők azonban állítják, a Fed hitelnyújtása és a részvénypakett államosítása nagyobb károkat okozott, mint amennyit használt. A központi bank szerepét betöltő intézmény keddi rendelkezése ugyanis nyílt cáfolata azoknak a korábbi fedes és kormányzati nyilatkozatoknak, amelyekkel a döntéshozók a Lehman Brothers múlt hét végi segélykérését elutasították.
Továbbra sem érkezett egyértelmű állásfoglalás sem az amerikai pénzügyi tárca, sem a Fed részéről arra vonatkozóan, hogy vajon mely intézmények számíthatnak központi segítségre abban az esetben, ha a csőd szélére sodródnak. Az AIG megmentésére irányuló intézkedések azonban újabb kérdéseket vetnek fel: létezik-e egyértelmű kormányzati politika a pénzpiaci krízis kezelésére. Nouriel Roubini, a New York University professzora szerint a beharangozott politikaváltás helyett tovább folytatódik az a rendszer, amelyben a nyereséget privatizálják, míg a veszteségeket államosítják. Ezt követően joggal várható - tette hozzá az akadémikus -, hogy az autógyártók, a légitársaságok és más válsággal küzdő üzletágak képviselői is kormányzati segítségért folyamodnak.
Az American International Group megmentésére tett kormányzati lépések hátterében ennek ellenére komoly érvek húzódnak meg. Az óriásbiztosító bedőlésével nemcsak az amerikai kötvénypiac kapott volna újabb mélyütést, hanem az összefonódások miatt a 62 000 milliárd dollár értékű CDS-piac is komoly problémák elé nézett volna. A pénzügyi kockázatoknál is fontosabbnak tartják a szakértők azt a morális kockázatot, amelyet a Fed keddi lépése magában hordoz, hiszen a rosszul gazdálkodó intézmények vezetői joggal gondolhatják - vélekednek az elemzők -, hogy hibás döntéseikért a kormányzat az adófizetők pénzén hajlandó felelősséget vállalni. Ez a látásmód pedig csak fokozza a kockázatvállalási hajlandóságot, még több pénzintézetet sodorva a veszélyes vizek közelébe. Roubini szerint a kormánynak ehelyett inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy stabilizálja a lakossági jelzáloghitelek piacát a hiteltörlesztés feltételeinek enyhítése révén.
