Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Féléves csúcsra drágult a dollár az euróval szemben, az amerikai deviza árfolyama pénteken már az 1,50-es szintet ostromolta. Az erősödés hátterében fundamentális és technikai okok egyaránt meghúzódnak.
Az euró-dollár keresztárfolyam esetében fundamentális szempontból legfontosabb az amerikai és az európai jegybankok várható - ellentétes irányba mutató - lépéseivel kapcsolatos spekuláció. Korábban ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed abbéli igyekezetében, hogy olcsó hitellel megmentse a likviditáshiánytól szenvedő piacokat és lendületben tartsa az egyre lassuló gazdaságot, két százalékig vágta le irányadó kamatát - innen azonban az infláció fenyegető réme miatt lefelé már nem nagyon vezet út. Az euró útját egyengető Európai Központi Bank ezzel ellentétes dilemmákkal szembesül. Kitartása a stabil 4 százalék körüli kamatok mellett ugyanis megakadályozta, hogy a dráguló nyersanyagáraktól hajtott infláció komolyabb mértékben begyűrűzzön az öreg kontinensre is, ám Trichet előbb-utóbb kénytelen lesz tekintettel lenni a gazdasági növekedés elősegítésére alacsony kamatokat követelő országok igényeire is. A központi bankok várható kamatdöntései tehát ellentétes irányba mutatnak, nem meglepő tehát, hogy a dollárkamatok emelkedése a zöldhasú drágulását, az eurókamat csökkentése pedig a közös deviza gyengülését vonja maga után.
A Concorde elemzése szerint ráadásul a technikai indikátorok is a fundamentumok által meghatározott irányba mutatnak. A dollárindex ugyanis éppen pénteken törte át lefelé a 200 napos mozgóátlagot, az euró-dollár keresztárfolyam pedig már 1,54-nél átszakította azt.
