Hiába hagyta jóvá július 3-án a lengyel versenyhivatal a Richter és a Genefar (Jerzy Starak lengyel milliárdos családi cége, amely a Polpharmát, a második legnagyobb lengyel gyógyszergyártót birtokolja) összeolvadását, mára füstbe ment az év közép-európai vállalatfúziója.
Csütörtökön ugyanis a Genefar arról tájékoztatta a Richter Gedeon Nyrt. vezetését, hogy álláspontja szerint a társulási szerződés megszűnt. Pénteken - alig egy órával azután, hogy a versenyhivatali igen nyilvánosságra került - a Richter kérte a részvények tőzsdei kereskedésének felfüggesztését és tájékoztatta a PSZÁF-et a helyzetről. (Az utolsó kötés 31 960-on született.)
Vasárnap a Genefar és a Richter jogászai egész nap Budapesten tárgyaltak, de nem közeledtek az álláspontok, a Genefar ugyanis csak úgy jegyezte volna le a tavaly novemberi megállapodás szerint őt megillető 6,8 millió Richter-részvényt (37 200 forintért), ha további jogokat kap, illetve egyes kötelezettségeit a Richter elengedi. Tegnap délben a Richter bejelentette, hogy - jóllehet részéről semmi akadálya a július 14-ére kitűzött zárás sikeres végrehajtásának - a szerződés előreláthatólag meghiúsul. A Richter ebben az esetben megteszi a szükséges lépéseket a novemberi szerződésben foglalt 40 millió euró kötbér érvényesítése érdekében. Ez azonban aligha megy hosszas pereskedés nélkül.
Bogsch Erik (képünkön), a Richter vezérigazgatója csalódottságának adott hangot, és jelezte, hogy a Richter mindent megtett, hogy a tranzakció az eredeti feltételekkel megvalósuljon.
A Napi információi szerint a Genefar döntése váratlanul érte a Richter menedzsmentjét, hiszen az utóbbi hónapokban meglehetősen jó együttműködés alakult ki a két gyár integrációs csapata között és úgy látszott, hogy a tavaly 35 millió dollárosra becsült szinergikus hatások még akár nagyobbak is lehetnének. (Igaz, ez feltételezte volna bizonyos gyártókapacitások ésszerűsítését, ami munkaügyi szempontból fájó pontokat is érinthetett volna.)
A kudarcban döntő szerepet játszott, hogy Starak - akit a lengyel szaksajtó korábbi akvizíciói miatt gyakran tőzsdecápának titulál - vállalatirányítási, operatív kérdésekben szeretett volna a Genefar - illetve saját maga - számára nagyobb beleszólást. (Árazási viták gyakorlatilag nem voltak.) Ebben a Richter igazgatósága - a többi 74 százaléknyi részvényes érdekeire tekintettel - nem engedhetett, ez vezetett a viszony elmérgesedéséhez. A fúzió meghiúsulásának felelősségéről várhatóan nemzetközi választott bíróság előtt folytatódik majd a vita, a Richter pedig - Polpharma híján - saját lengyel hídfőállását, a Polfa Grodziskot fogja erősíteni. (A cég maradék 30 százalékát a közeljövőben megveheti a lengyel kormánytól.)
A nagyszabású fúziónak része lett volna az orosz gyógyszerpiacon 0,9 százalékos részesedéssel bíró generikus-gyártó, az Akrihin 80 százalékának megszerzése is, ám erre amúgy is csak a Polpharma-ügylet zárása után került volna sor, ráadásul amúgy sem ígérkezett volna simának...
A fúzió nyomán a Richter részvényszáma 18,6 millióról 25,4 millióra nőtt volna, így kapitalizációja elérte volna - pénteki áron számolva - a 810 milliárd forintot (5,4 milliárd dollárt). Ezzel Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gyógyszergyártójává vált volna, és eközben a Bogsch Eriket régóta nyomasztó felvásárlási veszély is jórészt megszűnt volna. (A Genefar vállalta, hogy részvényei 60 százalékát nem adja el öt éven belül és ezalatt nem is tesz nyilvános ajánlatot a Richterre.) Most a felvásárlási prémium gondolata újra megjelenhet az árban, ám kérdés, hogy ez rövid távon pótolja-e azt a veszteséget, amit a régóta bekalkulált fúzió meghiúsulása okozhat.
Molnár Gergely