Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Cityben sokan úgy gondolják, hogy a kereskedő, Jérome Kerviel csalárd származékos ügyletláncolatának pánikszerű leépítése által jelentősen erősített, szinte függőleges tőzsdei zuhanások vitték bele az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-öt (Fed) a kedden egy menetben végrehajtott, példátlan mértékű, 0,75 százalékpontos soron kívüli kamatcsökkentésbe.
Kerviel a még csak hézagos adatok alapján is minden idők legnagyobb, jelenleg 40-50 milliárd euró értékűre becsült derivatív tranzakciós láncolatát építette ki, csak éppen a rossz irányban. A bróker fiktív kliensszámlákat kreálva egymásra épülő hosszú pozíciókat vett fel, vagyis azonnali vételi és határidős eladási ügyletek láncolatát kötötte, arra játszva, hogy januárban a piacok "emelkedni" fognak.
Az árfolyammozgások azonban Kerviel - és a SocGen - ellen játszottak, és amikor az ügy a múlt hét végén kiderült, a francia bank pánikszerűen igyekezett szabadulni az egymás veszteségeit láncolatszerűen fokozó határidős kontraktusoktól, ami súlyos eladási nyomás formájában jelentkezett a vezető európai tőzsdéken. Citybeli számítások szerint a válság csúcspontján a határidős piacok teljes forgalmának 10 százaléka a csalárd számlákat kétségbeesetten zárni igyekvő SocGentől eredt. Az előző csütörtökön még egyensúlyban lévő pozíciók pénteken fordultak 1,4 milliárd eurós mínuszba, a veszteségek pedig a szerződések hétfői zárásának végére megközelítettek a 4,9 milliárd eurót. Ezzel Keviel a legnagyobb veszteséget összehozó csaló brókerként írta be magát a történelembe.
A Federal Reserve a meredek - sokak szerint pánikszerű - kamatcsökkentés idején még nem tudott a Société Générale-nál feltárt példátlan csalásról és arról, hogy az európai piacok jelentős részben annak következményeit nyögik. Ezért Londonban sokan felteszik a kérdést: ha a Fed időben tudomást szerez a történtekről, akkor is végrehajtott volna-e egy ilyen agresszív kamatcsökkentést.
A Fed soron kívüli lépése a londoni elemzői közösséget is meglepte. A londoni konszenzus e hét elejéig az volt, hogy az amerikai alapkamat az idei első negyedév végére csökken a most elért 3,50 százalékra, és az idei első enyhítés a Federal Reserve pénzügypolitikai testületének január végi ülésén lesz, akkor is csak fél százalékpontnyi.
A párizsi ügyészség szombaton kihallgatta a SocGen határidős kereskedőjét.
