Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hatalmas eséssel reagáltak kedden az amerikai tőzsdék a Fed negyedszázalékos kamatvágására - pedig az elemzők többsége pont ekkora csökkentésre számított. A borús hangulatot a döntéshez fűzött kommentár okozta, melyből a többség azt vélte kiolvasni, egyáltalán nem biztos, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet folytatja a monetáris enyhítést. Pedig a jövő nyárra a piaci szereplők a jelenleginél 75 bázisponttal alacsonyabb, 3,5 százalékos amerikai alapkamatra számítottak.
A hangulat azonban egy csapásra megváltozott tegnap, miután a világ vezető jegybankjai (az amerikai, az európai, az angol, a svájci és a kanadai) bejelentették: közösen lépnek fel, hogy enyhítsék a jelzálogválság miatt a pénzpiacon úrrá lett feszültséget. A nagyfokú bizalmatlanság miatt ugyanis a kereskedelmi bankok nem voltak hajlandók (vagy csak nagyon drágán) egymás számára hitelezni, a pénzpiac "befagyott", ami a világgazdaság növekedésének lelassulásával fenyegetett.
A Fed ezért úgy határozott, ha más nem, majd ő megteremti a likviditást: első körben a jelenleginél könnyebb feltételekkel mintegy 40 milliárd dollárt tesz elérhetővé a pénzintézetek számára két aukció keretein belül. Az első aukciót december 17-én, a másodikat december 20-án tartaná az amerikai jegybank, mindkét alkalommal 20 milliárd dolláros keretet bocsátva a bankok rendelkezésére.
A továbbiakban - amennyiben igény van rá - még további két aukciót terveznek januárban, és nem zárkóznak el a későbbi aukciók elől sem. Ezzel párhuzamosan az európai kontinensen is pluszlikviditást biztosítanának a jegybankok. Ehhez a Fed az Európai Központi Bank rendelkezésére bocsát 20 milliárd dollárt, valamint a svájci nemzeti bank részére hozzáférhetővé tett 4 milliárd dollárt, hogy ebből enyhíthessék a kontinensen felmerülő igényeket. A Bank of England pedig - hasonlóan amerikai társához - bővíti az aukciókon fedezetként elfogadható értékpapírok körét, valamint növeli az azokon felkínált pénzmennyiséget.
A világpiacok kitörő lelkesedéssel reagáltak a bejelentésre: a tőzsdék pillanatok alatt 1-1,5 százalékkal ugrottak magasabbra - bár a lépés várható hatásait egyelőre csak találgatják az elemzők. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése mindenesetre elfordította a befektetők figyelmét az eddig mentsvárnak tekintett amerikai állampapírokról, lejtőre küldve azok árfolyamát.
