Igazi privatizációs sikersztori a szerdai FHB-eladás: az állam tíz évvel ezelőtt három részletben mintegy 8 milliárd forintot fektetett be az akkor létrehozott és sok bankszakember által meglehetős szkepszissel fogadott jelzálogbankba, a privatizációs bevétel viszont összesen meghaladta a 80 milliárdot - derült ki a tranzakciót ismertető pénteki sajtótájékoztatón. Veres János pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány ugyan eredetileg szakmai befektetőnek akarta értékesíteni (a többségi prémium reményében) az állam 50 százalék +1 részvényből álló pakettjét, ám az Allianz erőteljes tulajdonszerzése miatt ez megnehezült. Mint ismeretes, az Allianz kivásárolta a legtöbb B sorozatú részvényest, és a speciális szavazati jogokat biztosító, tőzsdére be nem vezetett B sorozat többségét kézben tartja. A kormányzat ugyan - meglehetősen kemény tárgyalások után - júliusban megállapodott a biztosítóval, hogy szavazatával támogatja a tízszázalékos tulajdonosi korlát eltörlését az FHB-ban abban az esetben, ha az állam szakmai befektetőnek adja el a többséget, de saját előjogai csorbításáról hallani sem akart. Többségi prémiumot viszont valódi többségi jogok nélkül nem lehetett elérni - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Július végén megszületett az új megoldás, amely szerint a londoni HSBC segítségével az ÁPV gyorsított könyvépítés keretében meglepetésszerűen értékesíti a 33 millió darabos pakettet.
Russel Julius, a HSBC tőkepiaci igazgatója elmondta: az időzítésben szerepet játszott, hogy az augusztus utolsó hétfőjére eső bankszünnap után rendre megélénkül a Cityben a vásárlókedv, és az amerikai jelzálog-mizéria nem érintette az FHB-t. A magyar kormány 2000 forintos árra kapott garanciát, ha ennél alacsonyabb ár alakult volna ki, el lehetett volna állni az eladástól. Az aukcióra a HSBC az általa ismert és az FHB-t is jól ismerő befektetőket hívta meg, nekik elég volt néhány óra a döntésre, míg a többieknek több napra lett volna szükségük. Addig viszont minden bizonnyal kiszivárgott volna a hír, ami áresést okozhatott volna. Végül kéttucatnyi befektető - köztük mintegy tíz magyar - vásárolta meg az FHB-részvényeket, a legkisebb csomag 5 ezer, a legnagyobb csaknem 3 millió darabos volt. A zárás szeptember 4-én lesz, az ÁPV bevétele 66,8 milliárd forint, ami lényegében megegyezik a szervezet idei teljes tranzakciós bevételével.
Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója láthatóan szintén örült, hogy a bank függetlenként folytathatja akvizíciós stratégiájának megvalósítását. Elmondta, a Moody's valószínűleg nem rontja az FHB-kötvények minősítését, hiszen azok fedezete megfelelő, ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a többségi állami tulajdonos kiszállása kissé negatívan hasson a részvények minősítésére. Ugyanakkor a vételár (amely a 2007-es várható eredményekkel számolva 3,92-es P/BV mutatót és 20,6-os P/E mutatót jelent) azt jelzi, a pénzügyi befektetők még bőven látnak növekedési potenciált a cégben.
Veres János a Napi Gazdaság kérdésére elmondta: nincs döntés arról, hogy mi történjen az állami tulajdonban maradó 4,11 százaléknyi (271 ezer darab) B sorozatú részvénnyel. Az Allianzot - mivel nem szakmai vevő került a bankba - már nem köti az ígérete, így akár fenn is maradhat a tízszázalékos tulajdoni korlát. A kialakult ár kapcsán megjegyezte: az ugyan kevesebb, mint a tranzakciót megelőzően a BÉT-en kialakult ár, de még így is bőven több, mint amennyit a szakmai vevőjelöltek áldoztak volna a bankért. Az államnak pedig nem a spekulánsok, hanem az adófizetők érdekeit kell néznie...
Korányi Tamás G.