- Az amerikai kontinensről induló jelzáloghitel-válság megrázta a világ tőkepiacait. Az OTP-részvény is jó 1500 forinttal (15 százalékkal) ér ma kevesebbet, mint két hete, a gyorsjelentés közzététele előtt.
- Az OTP Banknak nincs kitettsége az amerikai másodlagos jelzálogpiac felé, az áresés - amit magam kiváló vételi lehetőségnek tartok - inkább annak tulajdonítható, hogy tulajdonosaink között számos olyan alap található, amelyekből az utóbbi napokban jelentős tőkét vontak ki. Több tíz milliárdosra nőtt a napi forgalom, az utóbbi egy hétben a teljes részvényállomány öt-hat százaléka megfordult a parketten. Maga a gyorsjelentés még egy sokkal kisebb áresést sem indokolna, hiszen lényegében alig 2-2,5 milliárd forinttal maradt el az időarányos tervtől.
- Az OTP-nél már az is csalódás, ha nem teljesül túl a terv... Ugyanakkor tény, hogy a külföldi leányok némelyike csalódást okozott. Behozható az év végéig az elmaradás?
- A kilenc országban működő bankcsoport tagjai Szerbiában és Oroszországban nem tudták hozni a számokat. Szerbiában az eredetileg áprilisra tervezett jogi összevonás május végéig elhúzódott, ez - illetve a szervezeti átalakítás - visszavetette az értékesítést, az ügyfélakvirálást. A három bank it-rendszerének egységesítése ezekben a napokban zárul, de még ez is csak a lakossági területen. A bank az első félévben csaknem egymilliárd forinttal maradt el a féléves tervétől. Oroszországban alapvetően az első számú vezető kiválasztásának elhúzódása miatt mintegy 1,5 milliárd forint a kiesés. Az Invesztszberbank terve a harmadik és negyedik negyedévben meredek profitnövekedéssel számol. Úgy vélem, erre Alekszej Korovin vezetésével képes is lesz a bank, és ha nem is tudja esetleg az év végéig egészében behozni az elmaradást, a hosszabb távú növekedési pályát nem fenyegeti veszély. A másik legfontosabb új szerzemény, az ukrán bank pedig pontosan az előírt számokat hozta, a bolgár DSK pedig - mint az utóbbi években többször is - ezúttal is túlteljesített.
- Vagyis az év végére elérhető a 212 milliárdos profit?
- Mostani ismereteink szerint igen, az első féléves számok alapján nem fenyegeti veszély a tervet. Az elemzők többsége amúgy még be sem árazta modelljébe a 212 milliárdot.
- Csányi Sándor tavaly decemberben beszélt először a 2010-es adó előtti kétmilliárd eurós eredménycélról. Ezt akkor egyöntetűen szkeptikusan fogadták az elemzők, de a szám azóta többször elhangzott.
Ez mai árfolyamon mintegy 420 milliárdos adózott eredményt jelent, ami a következő három évben duplázást jelent. Meglehetősen merész a cél...
- Még nincs itt az ideje annak, hogy a piac elhiggye a kétmilliárdot, nem baj, ha fokozatosan, ahogy az eredmények ezt közelítik, jutnak az elemzők arra a következtetésre, hogy érdemes kétmilliárddal számolni... Így marad növekedési potenciál a részvényben, ami nem utolsósorban azért is jó, mert a menedzsmentopciók céljára még magának a banknak is kell vásárolnia.
- Mennyiben van "kőbe vésve" ez a kétmilliárd?
- Inkább úgy mondanám, hogy egy olyan célkitűzés, ami világos irányt mutat az egész szervezet, különösen a felső menedzsment számára, és mozgósítja a csoport valamennyi erőforrását. Ezt a célt alapvetően saját erőből leszünk képesek elérni, továbbra sem szeretnénk a meglévő részvényállományt hígítani.
- De azért nem zárkóznak el a további akvizícióktól?
- Soha nem is zárkóztunk el. Jelenleg is vizsgálunk néhány kisebb regionális bankot Oroszországban, és ha olcsóbb, mint a fiókhálózat egyenkénti bővítése, fogunk is vásárolni. Hároméves távlatban nagyobb akvizíciók is előfordulhatnak. Az elemzők a még ki sem jelölt célpontokat nyilván nem építik be modelljeikbe, ám attól még, hogy nem kalkulálhatnak ezekkel, számítani lehet a hatásukra.
- Tovább, keletre? Európán kívüli célországokról, például Kazahsztánról vagy Azerbajdzsánról is lehet szó?
- Akármelyikről. Az Invesztszberbank meglehetősen erős pozíciókkal rendelkezik Omszk környékén. Ennél Kazahsztán sincs messzebb. Ám éppen a kazah bankok már eléggé túlárazottak, hiszen az országban már jelen van a nemzetközi tőke. Az OTP stratégiája, hogy nem legelsőként, de a korán kelőkkel kell érkezni ahhoz, hogy olcsón vehessük meg a kedvező növekedési lehetőségeket. Ez tökéletesen sikerült Bulgáriában, és úgy érzem, Oroszországban és Ukrajnában sem késtünk el. Ugyanakkor vannak bőven kisebb országok a térségben, ahol a politikai kockázat kezelhető, és akadnak eladó, vonzó lehetőségekkel bíró bankok.
- Az orosz vagy ukrán vétel (a kettő együtt több mint egymilliárd euró volt) az idei számokkal már pénzügyileg is rentábilis?
- Ukrajnában a vételárra vetítve idén már 11-es P/E-re számítunk. Az Invesztszberbank ezt jövőre éri el. Az OTP az idei számokkal a tőzsdén a nyeresége 11-szeresét éri, nyilván az a célunk, hogy ennél is jobb mutatókkal vásároljunk.
- Nemcsak a részvényárak estek, a forint is gyengült. Minek örül inkább az OTP, az erős vagy a gyenge forintnak?
- Egy kilenc országban működő bankcsoportot sokféle hatás ér, ezért nem egyértelmű a válasz, de talán jobb az erős forint. A nemzetközi és a magyar számvitel másként számolja el az árfolyamveszteségből fakadó értékkülönbözetet. Az IFRS-ben az akvizíciók miatt van egy nyitott devizapozíció, amit csak hosszabb, két-három éves távlatban ellensúlyoz majd a leányoktól származó, devizában jelentkező nyereség. Így a forint leértékelődése rövid távon nem realizált veszteséget jelent, de ezt a működési eredménytől elkülönítve mutatjuk be. Az alárendelt kölcsöntőkét devizában vettük fel, ezért ha leértékelődik a forint, javul a tőkemegfelelési mutatónk.
- A lakossági devizahitelek forintgyengülés esetén nem jelentenek nagyobb kockázatot?
- A legutóbbi gyengüléskor (amikor 282-ig drágult az euró) már kiderült, hogy az ügyfelek sokktűrő képessége jelentős. Ha néhány hónap után a forint a 250-260 közötti sávban stabilizálódik - amire én jó esélyt látok -, akkor ez nem okoz pluszkockázatot. És persze az is tény, hogy miközben a magyar háztartások hitelállományának fele devizában áll fenn, az OTP-nél csak 33 százalék az arány.
- Ez persze nem mindig erény. Éppen a devizaalapú hitelek terén a leglátványosabb az OTP piacvesztése: egy év alatt 24 százalékról 21,6 százalékra csökkent a részesedése.
- Később indultunk, mint a versenytársak, és ez hiba volt. Az utóbbi években több bank - jelentős költséggel - olyan fiókhálózatot épített fel, hogy az OTP valaha hatalmas előnye ezen a téren alaposan elolvadt. Jelenleg a bankfiókok terén alig nagyobb (29 százalékos) a részesedésünk, mint a magyar bankszektorban a mérlegfőösszeg alapján meglévő 25 százalékunk. De ez nem baj, nem a nagyságunkkal, inkább a hatékonyságunkkal akarunk hódítani.
Korányi Tamás G.