Tegnap a BUX a nemzetközi trendbe illeszkedve több mint 4 százalékot zuhant, a nagyobb cégek közül a legnagyobb esést az OTP szenvedte el. A jelenség a papírforma szerint alakult, nem véletlenül az OTP volt alulteljesítő – mondta Nyári Zsolt, a KBC Securities üzletkötője. Mivel ugyanis most a jelzálogszektor a mumus, a bankszektort büntetik. Négy lényegesebb részvényünk van, ezek közül a Matáv messze a legstabilabb, teljesen osztalékpapírként viselkedik. Ebből is látszik: ha egy papír nincs benne egy olyan kategóriában, amit erősen kell eladni, akkor nem esik. A gyógyszerszektorba menekülhetnének a befektetők, ez szerinte így is lesz nemsokára, ha a világ nem omlik teljesen össze.
A Richtert erősíti a forintgyengülés és az is, hogy felvásárlási célpont lehet. A Mol sajátrészvény-vásárlása folyamatos, a szakember érzése szerint az OMV is vásárolgat belőle. Húsz százaléknál nagyobb közkézhányad már nincs kint a piacon, az ÁÉB pedig a mérleg nyelve akar lenni a küzdelemben. Ugyanakkor a blokkeladók (nagyeladók) már elfogytak. „A Molnál három napja voltak komoly pozíciólikvidálások, most már inkább csak az OTP-nél tudnám elképzelni, esetleg ma. De szerintem az OTP is hamarosan fordulni fog ekkora esés után” – mondta Nyári. „Most aggódjunk, 8600-as OTP-nél? Tetszettek volna korábban aggódni” – fogalmazott sommásan Juhász Richárd, a Concorde üzletkötője. Hosszú hónapokkal ezelőtt óvtak szakértők a túl magas áraktól, s a „jelzáloghiszti” sem új keletű jelenség. Viszont az ugyanabból a szektorból érkező hír egy idő után már nem hír, ha nem jön új félelem, egy idő után immúnisak lesznek rá a piacok.
Túl nagy volt már az esés, de nem tudni még, hogy hány csontváz van a szekrényben. Amikor máshol különböző befektetők hatalmas veszteségeket szenvednek el, akkor igyekeznek csökkenteni kitettségüket. Ezért adják az OTP-t, miközben fundamentálisan 8600 forint nem rossz ár érte. Keresni kell most a beszállási pontokat – vélekedik Juhász –, mert ha majd fordul a piac, az is nagyon gyors lesz. De mehet még lejjebb a piac, jó pár hónap múlva derül ki, hogy valójában lesznek-e hosszú távú gazdasági hatásai a jelzálogválságnak. Kíváncsi vagyok, mikor jönnek az első elemzői leminősítések – fogalmazott némi éllel az üzletkötő. Tízezer forint fölött mindenki kényszert érzett, hogy emelje az OTP célárát, ha most elkezdődnek a célárcsökkentések, az a fordulat jele lehet.
Majoros György, a K&H Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az esést kiváltó okok a hitelpiacon keresendők, ennek megfelelően megnyugvás is csak abban az esetben következhet be, ha a hitelpiaci problémák megoldódnak. Ennek sok esélyét egyelőre nem látja, a kockázati felárak továbbra is emelkednek, és szinte naponta érkeznek kedvezőtlen hírek a pénzügyi szektorból. Ez a történet már nem az amerikai subprime (másodlagos) jelzálogpiacról szól – ami egyébként a teljes jelzálogpiacnak csak 10–15 százalékát teszi ki –, hanem az egész pénzügyi rendszer stabilitása kérdőjeleződött meg – mutatott rá. Fontos hangsúlyozni, hogy a hitelderivatívok megjelenésével a pénzügyi szektorban ma már nem lehet elszigetelt problémákról beszélni, így arról sem, hogy az egyik részpiac gyengélkedésének nem lesz tovagyűrűző hatása. Ezeknek a meglehetősen bonyolult felépítésű hitelderivatívoknak megvan az az előnye, hogy a kockázatot szélesebb körben terítik, komoly hátrányuk azonban, hogy olyan befektetők is „belenyúlnak”, akik nem tudják helyesen megítélni a kockázatokat. Éppen ezért teljesen átláthatatlan, hogy a hiteltermékekből vásárló hedge fundok és bankok milyen veszteségeket lesznek kénytelenek elszenvedni.
Miró József, az Erste részvénystratégája az esés kapcsán megjegyzi: érdemes arra koncentrálni, hogy a fundamentumok sérültek-e, azaz a hitelpiaci aggodalmak vajon átterjednek-e a reálgazdaságra. Szerinte ennek az esélye jelenleg nem nagy, például az Egyesült Államokban az S&P 500-as indexből eddig jelentő 430 vállalat kétharmada a várakozásokat meghaladó profitbővülést tett közzé. A tegnapi pánikszerű eladás sokkal inkább technikai jellegű. A másodlagos jelzálogpiaci termékek likviditása csökkent, a piac nem tudta beárazni ezeket (ezért kellett több befektetési alapnál felfüggeszteni a kifizetéseket). Ezek a termékek pedig fedezetül szolgáltak más határidős részvénypozícióknál, amelyek egy részét a fedezetül szolgáló értékpapír korrekt árazásának hiányában zárni kellett. Miró szerint többek között ilyen pozíciózárásoknak lehettek tegnap tanúi a piaci szereplők a nyugat-európai és a magyar részvénypiacon.
Fontos lenne ismerni a válság pontos méreteit, még nem lehet tudni, hogy ezek a pozíciók mekkorák és kik érintettek benne – értékelte a helyzetet Szőllősi Ferenc, a Pioneer Investments stratégája. Ezért ma mindenki az aktuális adatokra vadászott a hedge fundokról, hogy ki mennyit bukott, melyiknek milyen pozíciója lehetett. Jelenleg mindenki igyekszik zárni a jen-shortokat, mindenki kötvényt keres és a fejlődő piaci papírokat eladják. Ilyen körülmények között a volatilitás megmarad, hiába estünk már 15 százalékot. Ugyanakkor az értékeltség és a cégek eladósodottsága jóval kedvezőbb, mint a korábbi nagy válságok esetében volt, mind a fejlett, mind a fejlődő piacokon. Ezek a szintek itt nálunk egyre attraktívabbak.
Sokan váltottak át korábban OTP-re a Mol és a gyógyszerpapírok helyett. Most pedig szabadulnak tőle, mert kell a készpénz, és szerinte az csak rátesz egy lapáttal, hogy pont a bankszektorban van a galiba. Az is kiderült, hogy a forint az egyik legsérülékenyebb deviza, a török lírával párban. Sok derivatíva és strukturált termék van a piacon, ezek serkentik az esést. Sok forró pénz, sok tőkeáttételes pozíció és likvidálás volt már itthon is. Az erős idegzetűek viszont már elkezdhetnek csipegetni. Szőllősi az ingatlanfejlesztő cégekre hívja fel a figyelmet, mint amelyeket érdemes lehet venni, ha csökkenőben van a volatilitás. Ezek tele vannak pénzzel és jó projektekkel, különösen itt Kelet-Európában és már most mélyen eszközérték alatt forognak.
Molnár Gergely