Első ízben hozott százmilliárd forintnál is több profitot egy félév az OTP-birodalomban, még ha a 101,2 milliárd forintos adózott eredmény egy hajszállal el is maradt a 102 milliárdos elemzői konszenzustól (és lapunk 103 milliárdos várakozásától). Az elmaradást Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese elsősorban az orosz és a szerb leánybank tervtől némileg elmaradó eredményével indokolta. Előbbinél az elhúzódó vezetőváltás, utóbbinál a csak augusztusra befejeződő it-egységesítés okozott gondot.
A külföldiek közül továbbra is a bolgár DSK az eminens (egyharmadával több a féléves profitja, mint tavaly), de felzárkózott a montenegrói CKB is (+28 százalékkal). A Raiffeisentől vásárolt ukrán bank hozta igen feszített tervét, Romániában viszont egészen 2008 második feléig nem várhatók nyereséges negyedévek, legalábbis akkor, ha a jegybank nem változtat a hitelezést visszafogó – ezáltal a kamatmarzsot szűkítő – előírásain. (Utóbbi problémába a horvát és a szlovák leánybankok is beleütköztek.)
A hazai terepen az OTP piaci részesedése tovább mérséklődött (a lakáshitelek esetében 43,9-ről 39,5, a lakossági betéteknél 33,3-ről 31,6 százalékra csökkent a részesedése, ám a csoport mérlegfőösszege már a teljes magyar bankszektor 25 százalékát adja az egy évvel ezelőtti 23,5 helyett), ez ugyanakkor volumenben növekedést jelentett.
Egy év alatt a magyar lakosság hitelállománya 18, míg betételei 1 százalékkal gyarapodtak, vagyis a megszorító intézkedésekre honfitársaink nem a fogyasztás korlátozásával, hanem inkább eladósodással reagáltak. A lakossági hiteleknek már csaknem fele devizában áll fenn, az OTP-nél viszont ez az arány 33 százalékos.
Az OTP-csoport nettó kamatmarzsa a swap eredményre gyakorolt hatásával együtt tavaly a második negyedévben 5,23 százalék volt, 2007 első negyedévében 5,65-ra nőtt, a másodikban viszont 5,18 százalékra csökkent. Oroszországban a marzs kiemelkedően magas (9,89 százalékos), de Ukrajnában és Szerbiában is 6 százalék felett van. A magas orosz marzsot némileg ellensúlyozza, hogy a problémás hitelek aránya eléri a 7,3 százalékot (Szerbiában néhány egyedi tétel miatt még magasabb, 17,3 százalék, szerencsére kisebb volumenre). A problémás hitelek aránya az egész csoportban 2007 közepén 4,3 százalék volt.
Urbán László utalt arra, hogy az OTP egy-két milliárd forintos eltéréssel teljesíthetőnek tartja 212 milliárd forintos idei tervét. (Ez, bár a sajtótájékoztatón nem esett szó róla, éppen a fele a 2010-re Csányi Sándor által tervezett, adózás előtt 2 milliárd eurós eredménynek.) Az idén kisebb akvizíciókra lehet számítani, Urbán szerint egy-két regionális jelentőségű orosz bank (30-40 fiók, 100 millió dollár alatti vérható vételárral) beleférhet a „keretbe”. A NAPI Gazdaság információja szerint az OTP a térség más országaiban is vizsgálódik, így Moldova is célkeresztbe került. Csányi Sándor elméleti akvizíciós térképe azonban jóval messzebb, Európa klasszikus határain túlra is kiterjed...
Korányi Tamás G.