Egy új, még messze nem hivatalos elképzelés szerint kedvező esetben akár új, több száz millió euró értékű energetikai céggel is gyarapodhat a BÉT parkettje. Feltéve, hogy a fővárosi képviselők fogékonyak lesznek egy, az egyszerű eladásnál ugyan időigényesebb, ám középtávon bizonyosan több bevételt hozó részvényértékesítési ötletre. A privatizáció során önkormányzati tulajdonba került részvénycsomagok legértékesebbje a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő 10,5 százalékos (névértéken 6,4, pénteki záróáron számolva 23,7 milliárd forintot érő) Elmű-pakett. Ennek értékesítéséről már elvileg döntöttek a képviselők, ám még nyitott kérdés, hogy azt (az EnBV-vel együtt) 84,5 százalékban tulajdonos RWE veheti meg, vagy pedig tőzsdei aukció formájában értékesítik. (NAPI Gazdaság, 2007. július 9., 7. oldal.)
A valószínűleg még értékesebb, 50 százalék+1 részvényt tartalmazó Főgáz-csomag eladásáról még nem született döntés, csak annyit tudni, hogy várhatóan augusztus végén írják ki az értékesítési tanácsadóknak szóló pályázatot. (E pályázat nyertesének kell javaslatot tennie az eladásra.) E csomagra szintén – a Főgázban már amúgy is menedzsmentjogokkal bíró – RWE a potenciális vevő, ám kérdés, hogy ebben az alkuban valós piaci árat tud-e elérni a pénzügyileg óhatatlanul kiszolgáltatottabb helyzetben lévő önkormányzati eladó.
Tőzsdei körökben merült fel egy, az eladó bevételét középtávon maximalizáló ötlet, amely akár új tőzsdei blue chipet is eredményezhetne az erre igencsak rászoruló BÉT-nek. Ha a főváros a két részvénycsomagot (esetleg megfejelve a Budapesti Erőműben lévő, névértéken 560 milliós, kevesebb mint 4 százalékos, ugyancsak eladásra szánt, ám eddig szép osztalékot hozó részvénycsomaggal) egy e célra létrehozott, majd az alakulás után nyilvánossá váló holdingba apportálná, e céget – mondjuk Budapesti Energetikai Holding Nyrt. (BEH) néven – bevezethetné a tőzsdére. A részvényapport, a nyilvánossá alakulás és maga a bevezetés együtt mintegy fél év alatt lebonyolítható lenne, valószínűleg nem drágábban, mint amennyibe az értékesítési tanácsadó kerülne.
A BEH-részvények a piacon elsőrangú osztalékpapíroknak számítanának, amelyek árfolyamát egyrészt az Elmű kurzusa (pontosabban annak osztalékkilátásai) és a Főgáz várható eredménye, másrészt az adott kamatszint határozná meg. Ha a két fővárosi energiacég csak a 2006-os számait hozza, a BEH (a minimális működési költségtől eltekintve) 2008 tavaszán 4,2 milliárd forint osztalékhoz juthatna. Ha ezt egy az egyben kifizetné tulajdonosainak, a BEH-papír kurzusa – az árampapírok jelenlegi árazása alapján – könnyen elérhetné az osztalék 12-13 szorosát. Az 50-55 milliárdos kapitalizáció mellett a tulajdonos főváros többszöri – ráadásul egyszerűsített, tehát olcsó – részvényeladás révén valószínűleg nagyobb bevételhez jutna, mint a két nagy pakett egyben történő eladásából, ráadásul részesülhetne a papírok árfolyamnyereségéből. (Hogy energetikai részvényeknél ez nem elhanyagolható tényező, azt az utóbbi néhány év szemléletesen bizonyította.) A BEH-hel pedig a főváros mellett a kisbefektetők is nyerhetnének...
Korányi Tamás G.