Minden korábbinál erősebb lobbizásba kezd a tőzsde annak érdekében, hogy a 2008. évi adótörvénybe bekerüljenek a magyar tőkepiac elsorvadását megállító elemek – derült ki Szalay-Berzeviczy Attila BÉT-elnök előadásából, amely a tőzsde által szervezett fórumon hangzott el. A tőzsdeelnök a legalább három éven át a tőkepiacon tartott megtakarítások árfolyamnyereség- és kamatadó-mentességét (hosszú távú befektetési számla), az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek szabad és adómentes tőkepiaci átcsoportosítását, állami vállalatok tőzsdére vitelét és a tőzsdei megmérettetést választó magáncégek fokozottabb, pénzügyi és adózási támogatását emelte ki mint kormányzati feladatot. Emellett a lakosság pénzügyi kultúrájának hosszú távú emelése is elengedhetetlen, ezt szolgálná a pénzügyi ismeretek mint tantárgy beemelése a középfokú tananyagba.
László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere kiemelte, hogy a lakásforgalomból származó állami bevételek zöme (2005-ben négyötöde) az átírási illetékből származik. Az eladott lakásokon elért nyereség után befizetett szja alig érte el a 10 milliárd forintot. Ha lehetővé tennék a lakáseladók számára a jövedelem adómentes átcsoportosítását a tőkepiacra, a hosszú távú befektetési számlába (hbsz), a kieső állami adóbevételt bőven pótolná a megnövekedett forgalom által generált illetékbevétel. Az összeget a volt pénzügyér 2,5 milliárd forintra becsülte. Ráadásként nőne a lakásmobilitás, növekedne a hosszú távú megtakarítások aránya és csökkenne a saját tulajdonú lakásokban élők nemzetközi viszonylatban példátlanul és egészségtelenül magas, mintegy 92 százalékos aránya. Az ingatlanpiacok aktívabb szerepvállalásával pezsgő bérlakáspiac alakulhatna ki.
Petrovszky Gábor, az Ingatlanszövetség alelnöke elmondta: a magyar ingatlanpiac az USA-hoz képest 30, Nyugat-Európához képest 20 éves lemaradásban van. A felzárkózásban segítene a javasolt változás, az ingatlanalapok mint profi tulajdonosok olcsóbban finanszírozhatnák az építést és az energiatakarékosság terén is hatékonyabbak lehetnek.
Cselovszky Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója, a Befektetési Vállalkozók Szövetségének elnöke a hbsz előnyeit ecsetelte. Kiemelte, hogy a jelenleg is létező, már 13,6 milliárd forintot befogadó nyugdíj-előtakarékossági számlától (nyesz) eltérően a hbsz nem igényel külön állami támogatást. (A nyesz-t az állam a befektetett összeg 30 százalékával, de maximum évi 100 ezer forinttal támogatja és az azon elért nyereség adómentes, feltéve, hogy a számláról nem vesznek föl pénzt a nyugdíjba vonulásig.) A hbsz 3 éves tartási kötelezettséget jelentene, és az idő előtt felvett összegek összevonás alá eső egyéb jövedelemnek számítanának.
Jaksity György, a BÉT volt elnöke, a Concorde vezérigazgatója az állami vállalatok tőzsdére vitelét sürgette. Ennek kapcsán hatásosan cáfolta a közkeletű ellenérveket.
A közvetlen, szakmai befektetőnek történő eladás nem feltétlenül gyorsabb, ugyanakkor az ügylet utáni gyakori kártérítési pereket is figyelembe véve nem is hoz több pénzt. (Főleg akkor, ha az állami vállalatokat több lépésben, a menetközbeni áremelkedést kihasználva adják el a tőzsdén.) A tőzsde transzparensebb, a korrupciós együttható is kisebb, ráadásul a tőzsdén lévő volt állami vállalatok nemzetgazdasági beágyazottsága, regionális szerepköre is jelentősebb, mint a szakmaiaknak eladott korábbi társaiké.
A BÉT a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével és a befektetési jegyek adóztatásának változtatását (kamatszerűből árfolyamnyereség jellegűvé) szorgalmazó Bamosszal közös levélben juttatta el a javaslatcsomagot a miniszterelnöknek, abban bízva, hogy annak főbb elemei 2008 januárjától bevezetésre kerülnek.
Korányi Tamás G.