Ha az OMV irányítási pozícióba kerülne a Molban, az nemcsak a magyar, de az osztrák, szlovák, horvát és román üzemanyagpiacot is átrendezné, így az érintett országok és az Európai Unió versenyhatóságainak érdeklődését is felkeltené. Az ilyen nagy horderejű ügyeknél Brüsszel általában maga folytatja le a vizsgálatot, de bármely tagállam versenyhatósága, így a magyar Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is jelezheti érdekeltségét, elemzéseket készíthet, kifogást emelhet az ügyben – mondta a NAPI Gazdaságnak Szemán Barna, a GVH Ipari és Élelmiszer-gazdasági Irodájának vezetője. A versenyhivatal már több alkalommal foglalkozott a hazai és régiós üzemanyagpiaccal (a 2000-es Mol–Slovnaft és a 2001-es Mol–TVK felvásárlásnál, a Mol esetleges erőfölényét firtató 2001-es vizsgálatnál és annak 2004-es ismétlésénél), és részletes piaci elemzéseket készített.
Ezekből az derült ki, hogy Magyarországon – és a környező országokban – az OMV jelenléte az egyik fontos feltétele a versenyhelyzetnek, amelyet a Slovnaft Mol általi felvásárlása csökkentett, de nem olyan mértékben, ami a versenyhelyzetet megszüntette volna.
Az OMV–Mol egyesüléssel viszont koncentrált piac, monopolhelyzet alakulna ki. Az OMV, amely nemrég vette meg a román Petromot s most pályázik a szerb NIS cégre is, a fontos szállítási útvonalnak számító Duna mellett szinte az összes finomítót ellenőrzése alatt tartaná. A GVH a konkrét kérdéssel még nem foglalkozott, ám első látásra olyan koncentráció jönne létre, amely versenyjogi szempontból a magyar, de a régiós piac szempontjából sem lenne elfogadható. Bár a magyar hatóságot természetesen csak a magyar piac érdekli, Brüsszel szempontjából nem mellékes a régiós versenyhelyzet sem, közösségi nézőpontból más dimenzióban gondolkodnak. Így első menetben biztosan engedélyköteles lenne egy ilyen befolyásszerzés, és első körben lenne aggály is vele kapcsolatban.
Molnár Gergely