Tizenötödik beszámolóját tartotta OTP-elnöki minőségében Csányi Sándor, és legalább a tizenkettedik eredményrekord dőlt meg a bank történetében. Bár 2006 második felében a hazai piaci körülmények nehezebbé váltak – 200 bázisponttal emelkedett az alapkamat és az új adók is sújtották a bankot –, az OTP konszolidált mérlegfőösszege megközelítette a 7100 milliárd, saját tőkéje meghaladta a 788, adózott eredménye a 187 milliárd forintot. Tavaly a konszolidált hitelállomány 35,7, az ügyfélbetétek volumene 23,5 százalékkal nőtt. Az OTP-csoport 0,6 százalékkal, 24,7 százalékra növelte piaci részesedését a hazai bankrendszeren belül.(Ez Bulgáriában is 14 százalék felett van, Szlovákiában és Horvátországban eléri a 3 százalékot.) A külföldi érdekeltségek az eredmény 13,8 százalékát adták, a legtöbbet (csaknem 100 millió eurót) a négy évvel ezelőtt 311 millió euróért megvett DSK hozta. Csányi Sándor elmondta: az utóbbi hónapokban az OTP – irányítási rendszerében is – valódi regionális bankcsoporttá vált, ahol az egyes területek felelősei immár nyolc országra figyelnek.
A közgyűlés az anyabank adó előtt 212, adó után 186 milliós eredményéből 40 milliárdot (a tavalyinál jó 15 milliárddal kevesebbet) fordított osztalékfizetésre, így egy részvényre a tavalyi 211 forinttal szemben idén 145 forint juthat. (A csökkenés oka, hogy az anyabanki eredményből 52 milliárd forint a bank 14,5 millió saját részvényének eladásából származik, ez a tétel – amely nélkül az eredmény árnyalatnyival kisebb lett volna, mint a tavalyi – a konszolidált eredményben nem szerepel.) Bár ez visszalépés a két évvel korábban bejelentett 25-30 százalékos kifizetési arányhoz képest (a konszolidált eredmény alig ötöde), az utóbbi 12 hónap 15 százalékos árfolyam-emelkedése alighanem kárpótolta a tulajdonosokat.
Az idei terveket ismertető Urbán László vezérigazgató-helyettes szavaiból kiderült, hogy a bank 16 százalékos profitnövekedésre számít, a 211,6 milliárdos adózott eredmény több mint negyede már külföldről érkezik. Meredek növekedést terveznek az orosz és az ukrán leánynál, előbbi mérlegfőösszege kétharmadával, utóbbié egyharmadával gyarapszik, hazai terepen pedig fontos cél a befektetési alapkezelő számára a tavaly elvesztett pozíciók visszaszerzése.
A decemberben még az elemzők kétkedését kiváltó 2010-es 2 milliárdos – igaz, adó előtti – eredményterv most már láthatóan kőbe van vésve: az akkori profit csaknem 60 százalékát adják majd a külföldi bankok. A kör addig minden bizonnyal tovább bővül. Bár Csányi Sándor egy részvényesi kérdés nyomán elmondta, idén nem terveznek új akvizíciót – esetleg egy-két kisebb, néhány tízmillió dollárba kerülő orosz regionális bankot leszámítva –, 2008-ban már két-három újabb ország is szóba jöhet. (Hogy melyek, az egyelőre még titok...) A bank bizonyosan nem tervez 2010-ig tőkeemelést, az új vételekre a nyereségből képződik forrás, vagy ha nagyobbak a lehetőségek, akár újabb alárendelt kölcsöntőke felvétele is szóba kerülhet. (Wolf László elmondta: a külföldi bankok devizahitelezése felfutóban van, ezért a bankcsoport még az első félévben 500-1000 millió eurós kötvényt bocsát ki.) Csányi nemcsak külföldön lát új lehetőségeket: ha létrejön a több-biztosítós modell, az OTP bizonyosan az elsők között startol rá az új piacra.
A közgyűlés az aranyrészvény megszüntetését is magában foglaló alapszabály-módosítás mellett menedzsmentopciós programját is átszabta: a feltételek annak arányában puhultak, ahogy a megnövekedett bankcsoport várható ROA- és ROE-mutatója csökken. A bank 95 vezető munkatársa idén – ha teljesülnek az eredménycélok – 3,5 millió részvényt hívhat le, ehhez a banknak csaknem ugyanennyi papírt kell vásárolnia a piacról. Az opciós részvények darabonként 1000–3000 forintos adóköteles jövedelmet hozhatnak az arra érdemeseknek, egy vezérigazgató-helyettes például akár 120 ezer részvényt is vehet kedvezménnyel. (A cikk szerzője rendelkezik OTP-részvénnyel.)
Korányi Tamás G.