Az elmúlt évek tapasztalata alapján továbbra sem zárható ki egy olyan bújtatott befolyásszerzés, amelynek során egy részvényesi csoport a jogszabályok kijátszásával vételi ajánlat nélkül próbál irányítást szerezni a társaság felett. Ezzel a meglepő mondattal indokolja a Mol a közelgő közgyűlésének napirendjén szereplő egyik legérdekesebb javaslatot. A folytatásból kiderül, hogy a jövőbeli teljesítményt megfelelő prémiummal elismerő vételi ajánlat valamennyi részvényes érdekét szolgálhatja, ezzel szemben egy bújtatott befolyásszerzés – amelyet csak késedelmesen vagy egyáltalán nem kísér vételi ajánlat – súlyosan veszélyeztetheti a részvényesi értéket.
A Mol esetleges felvásárlásának kérdése az ugyancsak az április 26-ai közgyűlésen aktuális alapszabály-módosítások miatt került előtérbe. Az alapszabályból ugyanis az aranyrészvényhez fűződő jogok közül törlik a gt.-vel ellentétes részeket, így ezentúl az államnak nem lesz lehetősége vezető tisztségviselő jelölésére, rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve arra, hogy valamely kérdést a közgyűlés napirendjére felvetessen. Törlik többek között azokat a paragrafusokat is, amelyek a társaság megszűnése, működési formájának megváltoztatása, finomítói feletti ellenőrzés átengedése esetére biztosított eddig vétójogot az aranyrészvény birtokosának.
A Mol vezetése ezek után minden bizonnyal különösen védtelennek érzi magát a bújtatott befolyásszerzéssel szemben, ezért az igazgatóság leváltását megnehezítő paragrafust terjeszt a közgyűlés elé. Eszerint részvényesi indítványra legfeljebb három tagot lehetne visszahívni a 11 tagú igazgatóságból, és amennyiben három tagot visszahívnak, úgy újabb hat hónapig nem lehet további igazgatókat leváltani.
Az intézkedés nem vonatkozna arra az esetre, ha valaki vételi ajánlattal 33 százalék fölötti részesedést szerez, és utána fog hozzá a személycserékhez. A társaság álláspontja szerint így megfelelő idő állna a részvényesek rendelkezésére, hogy megakadályozzák a Mol feletti irányítás megváltoztatását, amennyiben az felvásárlási ajánlat nélkül történne. Az általunk megkérdezett jogi szakértők kiemelik: ezt a fajta gyakorlatot főleg az Egyesült Államokban alkalmazzák, Európában csak a protekcionistább országokban, ott is inkább a nemzeti jelképnek számító vállalatok esetében létezik. Ugyanakkor kérdéses, hogy a Mol-részvényesek hajlandók-e lemondani alapvető jogukról, az igazgatók visszahívásáról, így a közgyűlés előtt minden bizonnyal alapos egyeztetésre lesz szükség a nagyobb részvényesekkel.
Molnár Gergely