A külföldi intézményi befektetők általában megvárják a kereskedés első negyed-, félóráját, de előfordul, amikor napközben érkezik a megbízás. Nagyon ritka, hogy már nyitás előtt megbízást adjanak – kezdte Mayer László, a Concorde international equity sales vezetője. A megbízások vagy átlagárasak – amikor a napi forgalommal súlyozott átlagáron a forgalom valahány százalékát, jellemzően harmadát, negyedét, ötödét vagy esetleg felét kell adni –, vagy pedig limitárhoz kötöttek. Egy megbízás sohasem nyúlik át a következő napra, és az sem jellemző, hogy egy intézmény több brókercégnek is megbízást ad valamilyen részvény vételére vagy eladására. Ennek nem is lenne sok értelme, hiszen maga alatt vágná a fát. Az viszont már gyakori, hogy egy nagyobb pakett összevásárlásával vagy eladásával naponta más céget bíz meg az intézmény.
A közvélekedés helytálló annyiban, hogy az amerikai befektetők megbízásai délután futnak be. Ez általában 2 órától szokott történni, New Yorkban ugyanis akkor van nyolc óra, s ott ilyenkor már dolgoznak. Az amerikai befektetők nem közvetlenül, hanem londoni brókercégeken keresztül adnak megbízást a magyar piacra, például a Credit Suisse-nek vagy a Morgan Stanleynek de az úgynevezett market makerek közé tartozik a Merrill, a HSBC vagy a Citigroup is. A magyar részvényekre ezek a cégek készítik nekik az elemzéseket, „cserébe” rajtuk keresztül kereskednek. Az utóbbi időben van rá példa, hogy egy-egy londoni cég egy magyar tőzsdetag neve alatt közvetlenül is hozzáfér a BÉT rendszeréhez, ilyenkor a magyar brókercég nem látja a külföldről jövő ajánlatokat. Ez a módszer még nem túl elterjedt, legfeljebb öt százaléka lehet a teljes külföldi forgalomnak.
A forgalommal súlyozott átlagáras, úgynevezett vivap megbízásokat nevezte leggyakoribbnak Zánkay Balázs, az Erste Bank Befektetési Zrt. munkatársa. Emellett blokk-kötésekben próbálják teljesíteni a megbízásokat, amennyiben cégen belül van ellenoldali kereslet. A megbízások az első félóra, óra után érkeznek folyamatosan. A megbízók általában naponta többször kérnek tájékoztatást megbízásuk teljesüléséről, nemritkán a piaci fejlemények függvényében stopot raknak be, vagy módosítják a limitárat, illetve a mennyiséget. Akad olyan megbízás, hogy bizonyos szint alatt mindent meg kell venni, fölötte csak a forgalom egyharmadát. Az ügyfelet általában a megbízás teljesülése után azonnal tájékoztatni kell, de van olyan is, aki negyedóránként visszajelzést kér telefonon vagy írásban a Bloomberg vagy a Reuters üzenőrendszerén keresztül. A részvénypiacon nincsenek olyan akciók, mint például egy technikai szint kiütése spekulációs célból, ezt csak külföldi likvidebb piacokon, esetleg a magyar devizapiacon lehet megjátszani.
Az intézményi megbízásokat teljesítő brókercégek között a 10-15 legnagyobb forgalmú céget említette Zánkay, lényegében az összes banki hátterű és néhány független magyar brókercég tartozik ebbe a körbe.
A magyar brókercégek sosem a végső megbízókkal állnak kapcsolatban, hanem általában londoni közvetítőkkel, mint a Merrill, a Credit Suisse, a Morgan Stanley, a UBS, a Citi vagy a mostanában feljövőben lévő Goldman – mondta Kovács Attila, a Takarékbank nemzetközi részvény sales vezetője. Ők is csak végrehajtók, úgy mint a magyar brókercégek és ők is megosztott deskkel dolgoznak.
Az úgynevezett agency business részen a nagy magánbefektetők, alapok (nyugdíjalapok, biztosítók, részvényalapok, mutual fundok vagy a mostanában népszerű hedge fundok) megbízásait hajtják végre, vagyis az ügyfeleket szolgálják ki. A másik rész a prop desk (proprietary desk), itt kötik a saját számlás ügyleteket. Például egy alap kér árat egymillió OTP-re, azt saját számlára megveszik, majd az ügyfélkörben, illetve a piacon – akár az otc-n, akár a tőzsdén – eladják. A megbízás blokk- vagy folyamatos kereskedést igénylő working order, ez lehet limitáras vagy forgalomarányos, általában a forgalom harmada, agresszívabb megbízás esetén a fele. Olyan megbízás is érkezhet, hogy „van 100 000 OTP-m, add el fokozatosan egész nap” – ez az „over the day” megbízás.
Néha előfordul, hogy nyitás előtt sorakoztak a megbízások, de az első óra általában csendes. Délután 2, fél 3 körül van a második hullám, ekkor lépnek piacra az amerikaiak. A nagyobb amerikai alapok nem szeretik a magyar brókercégek kockázatát futni, inkább kifizetnek 2-3-szoros jutalékot és a londoni brókereken keresztül kötik meg az ügyletet.
Más külföldi megbízókkal foglalkozó üzletkötők megjegyezték: semmi értelme a magyar kisbefektetők ellen játszó intézményi befektetőkről fantáziálni, mert ilyenek egyszerűen nem léteznek. Az is meseszerű, hogy egy brókercég csak azért készítene egy elemzést, hogy segítse a kapott megbízás teljesülését (eladási megbízás esetén dicséri a papírt, vételinél pedig leminősíti). Körülbelül négy-öt éve egyszer megesett, hogy egy külföldi cég a határidős piacon megpróbálta spekulációs céllal lenyomni az árakat, de az akció teljes kudarccal zárult, mivel néhány arbitrázsalap beállt vele szemben, s végül is a kezdeményező likvidálódott. Egy másik bróker arra hívta fel a figyelmet, hogy a londoniak mindig a csúcson kezdik el megnyitni a közép-európai deskeket, és a mélyponton zárják be. Legutóbb 2000-ben vonultak ki, és – bár ez nem túl jó ómen – mostanra ismét teljesen kiépítették munkaállomásaikat.
Molnár Gergely